Optimista rohamaimban azt mondom magamban, hogy pokol volt az életem: az én poklom az ízlésem szerint való pokol.

Kapcsolódó idézetek

1. A pokol az öröm ellentéte. A beteljesületlenség. Hogy tudod, Ki és Mi Vagy, és elmulasztod megtapasztalni. A pokol: kevesebbnek lenni. Neale Donald Walsch
2. Életérzésem: egy olyan pokol fenekén vagyok, amelynek minden pillanata csoda. Emil M. Cioran
3. Belehalhatok a bánatba, sírhatok a nehézségeken, átkozhatom szerencsétlen sorsomat. Csinálhatok magamnak poklot itt, a Földön. Vagy felállhatok, építkezhetek a fájdalomból, kereshetek vigaszt, örömöt. Én döntöm el, mit teszek.
4. Az élet minden hullámverése elborít, és újabban egy kínos furdalás okoz pokoli fájdalmat: hátha megérdemlem, hátha a világ jó, s a rossz én vagyok! Ady Endre
5. Vagy kezdődő agylágyulásom van (...), vagy a világ egy bevásárlókosárban kerül a pokol bugyraiba. Dean Ray Koontz
6. Fájdalma az én szenvedésem is, megkönnyebbülése a reménységem, haragja a büntetésem, hálás tekintete a jutalmam. Charlotte Bronte
7. Lehet, hogy a bosszú börtön. De a saját börtönöm.
8. Megverem: kevés lesz; megölöm: sok volna, Õ pokolba menne, én pedig bitóra. Arany János
9. Ha már egyszer úgyis pokolra vagyok ítélve, legalább élvezzem az ott tartózkodást.
10. Van választásom. Maradhatok örökre a pokol tornácán, és üldögélhetek rémülten a sötétben, vagy átvehetem az irányítást, és továbbléphetek. Tipródhatok azon, amit tettem (...), vagy tanulhatok belőle, és élhetek a továbbiakban jobb életet.