Ugrás a tartalomra
Párkeresőknek tanácsolnám, hogy figyeljék meg az esetleges jelöltjeiket, hogyan bánnak az állatokkal. Mennyire tudnak kutyául. S mennyire hallgatnak rájuk. Mennyire értik meg néma beszédüket. Jelzéseiket. Mennyire ismerik az érzéseiket, az üzeneteiket, ősi tisztaságukat, s az embertől tanult ravaszságaikat. Arra is figyeljenek, hogy ha valakinek rossz jellemû a kutyája, ahhoz nem szabad férjhez menni. Vagy azért, mert nem tudta megnevelni, sőt, talán rosszra nevelte, vagy azért, mert a kutya átvette gazdája jellemét. Köszönj el az ilyen embertől, s emlékül küldj egy csontot neki.
Kapcsolódó idézetek
-
Ha én mondhatnám meg a nőknek, hogyan válasszanak férjet, hát azt tanácsolnám, csinálják pontosan úgy, mintha lovat vennének: Egy: keresd a fajtiszta, erős fogú, erős lábú példányt! Kettő: kerüld azokat a teremtményeket, amelyek kicsit is rúgósak vagy harapósak! Három: könyörtelenül hagyd ott, ha csak a legkisebb hajlandóságot mutatja a lustaságra! Négy: a csökönyös szörnyetegekre ügyet se vess! Egy kis keményfejûség persze elkerülhetetlen, talán nem is árt, de ha túl sok van belőle, az veleszületett ostobaságra utal. Röviden tehát: olyat válassz, amelyik még nevelhető!
Amanda Quick
-
Szeretem a kutyákat, melyek nem a pillangókhoz, díszpintyekhez és denevérekhez hasonlítanak, nem viselnek se selyemkabátot, se aranyszemüveget, nem túlságosan kicsinyek, de nem is túlságosan nagyok, nem illedelmesek, nem jól neveltek, de nem is dühös fenevadak, nem tiszták és nem is piszkosak, nem olyan tanultak, értelmesek és mûveltek, hogy mellettük mi is merőben fölöslegesnek tarthatjuk magunkat, csak kedves, ugató, vakaródzó kutyák.
Kosztolányi Dezső
-
Előfordul, hogy az emberek azért választanak ki maguknak egy kutyát vagy egy fajtát, mert vonzónak, esetleg a magukéhoz hasonlónak találják a viselkedését. Így a gazda fajtaválasztása - tudatosan vagy tudattalanul - saját személyiségét is tükrözheti.
Miklósi Ádám
-
Az ember lelkiismeretesen és gondosan tanulmányozza lovai, szarvasmarhái és kutyái jellemét és családfáját, mielőtt párosítaná őket; de amikor saját házasságáról van szó, soha, vagy csak ritkán tanúsít ilyen erőfeszítést.
Charles Darwin
-
Az állatot tisztelni kell. Tudni, mire van szüksége, és nem a mi kényünk-kedvünk szerint csak játszani velük.
Karafiáth Orsolya
-
Az emberek rosszul teszik, ha csak úgy hirtelenében gondolnak egyet, és kutyát vásárolnak, fölösleges akár csak kutyát tartania, hiszen a kutya nem csak afféle ösztöneire, vagy, mit tudom én, mire hallgató oktalan állat.
-
Aki szereti a kutyákat, valóban szereti őket, nem egyszerû állatokat vagy házi kedvenceket, hanem társakat lát bennük, sőt többet. Tiszteli a velük született méltóságot, felismeri, hogy képesek az örömre és a bánatra, és hogy sejtik az idő zsarnoki természetét, még ha nincsenek is teljesen tisztában annak kegyetlenségével, és ellentétben azzal, amit a szemellenzős szakértők állítanak, van valami fogalmuk önnön halandóságukról.
Dean Ray Koontz
-
A kutya sorsa nem lehet jobb, mint a gazdáié, ha valóban családtag. Legfeljebb valamivel jobb. Pontosabban néha csak neki jó a családban, míg az embereknek kutyaélete van. Szerintem, ha más alakban újraszülethetnénk, sokan szeretnének kutyák lenni saját maguknál.
Nógrádi Gábor
-
Ha megtalálod azt a férfit, akihez feleségül akarsz menni, (...) egy dolgot nem szabad elfelejtened: nem abból tudod meg, milyen ember valójában, amit mond, hanem abból, amit tesz.
Cassandra Clare
-
A kutyákkal nem kell csevegni, nem ítélkeznek feletted, és nem nyüzsögnek körülötted, miközben dolgozni próbálsz. Nem kérdezik meg, mikor lesz gyereked. És nem köhögnek rád.