Rálátásunk a valóságra olyan, mint egy térkép, melynek segítségével igyekszünk eligazodni az élet területén. Ha a térkép jó, rendszerint meg tudjuk határozni helyzetünket, s ha tudjuk, hova kívánunk eljutni, rendszerint azt is leolvashatjuk róla, mely útirány vezet el célunkhoz. Ha a térkép rossz, többnyire eltévedünk.

Kapcsolódó idézetek

1. Az útirány megállapításához nem elég, ha világosak a céljaink és tudjuk, milyen út vezet feléjük. Mindenekelőtt azzal kell tisztába jönnünk, hogy mi magunk hol tartózkodunk.
2. Nem a térkép visz a célodig, ahhoz hajó kell, térkép nélkül viszont hiába van hajód. Ha ezt az igazságot felismered, megleled az utad és az egyensúlyod.
3. A valóságot (...) egy hatalmas hegynek tekinthetjük, amit különböző oldalakról vehetünk szemügyre. Ám amennyiben lecövekelünk, és mindig egyetlen nézőpontból nézzük a hegyet, természetesen a hegynek ezt az oldalát fogjuk megismerni. Az így szerzett tudás nem tekinthető értéktelennek vagy érdektelennek, de ha rádöbbenünk arra, hogy esetleg körbejárhatjuk, és más oldalról is szemügyre vehetjük, akkor a hegy más oldalai és valószínûleg más valóságok tárulnának fel.
4. Ha nincs térképed, honnan tudod, hogy merre kéne menned? Mindig azt hittem, a térkép dönti el, melyik lesz a helyes út. Pedig ebben nem volt igazam. Nem azért vesztem el, mert nincs térképem, hanem mert nincs hova mennem.
5. Egy pontatlan térkép alapján tájékozódni mindenképpen veszélyesebb, mintha valakinek egyáltalán nincsen térképe, lévén hogy egy hibás térkép hamis elbizakodottságot ébreszthet az utazóban, és könnyedén megeshet, hogy az illető nem hagyja, hogy azok az ösztönös megérzések vezessék, amelyekre máskülönben hagyatkozna. (...) Aki hibás térképet követ, az a vesztébe rohan. Cormac McCarthy
6. A valósághoz vezető út nem könnyû. Először is, az ember nem a térképpel együtt született, előbb meg kell rajzolni, ez pedig erőfeszítést kíván. Minél nagyobb erőfeszítés megtételére vagyunk hajlandóak, annál nagyobb és pontosabb térképünk lesz. Ám sokan nem hajlandóak semmilyen erőfeszítésre. Mások befejezik a rajzolást kamaszkoruk végére. Az ő térképük kicsi marad és vázlatos, a világról alkotott képük egyoldalú és félrevezető. Életük delén az emberek rendszerint fölhagynak térképük rajzolásával. Úgy érzik, térképük teljes, világnézetük helyes (sőt: szent és sérthetetlen), és semmi szükségük nincsen újabb értesülésekre. Mintha kifáradtak volna.
7. Ha igazad van, akkor igazad van. Ha tévedsz, akkor tévedsz. Ha ezzel nem vagy tisztában, sosem fogsz egésszé válni. Nem tudod majd megkülönböztetni a jót a rossztól. De nem csak a jót kell felismerni. Jobb, ha felismered mindkettőt, a jót is és a rosszat is. Így tudni fogod, melyik melyik. Bob Marley
8. Előre nézve élni, ez szükségszerûen együtt jár bizonyos fokú határozatlansággal, a tekintet ide-oda villan, hiszen enélkül könnyen szem elől téveszthetjük a fontos esélyeket és lehetőségeket. Így hát jobbra nézünk és balra nézünk, és amikor dönteni kell, improvizálunk. A visszatekintés nem ilyen. Amikor visszanézünk, a tekintetünk nem kalandozik el. Az emlékek fel-alá csúszkálnak az életút mentén, úgy, ahogy történtek. Jostein Gaarder
9. Szeretem tudni, hol a helyem. Ha az ember nem tudja, hol áll, nem tud dönteni, hogy tényleg ott akar-e lenni, vagy milyen irányba akar elindulni. Nora Roberts
10. Az élet hasonlatos az erdőhöz; néha összezavarodunk, és nem tudjuk, mitévők legyünk. De ha megosztjuk élményeinket és tapasztalatainkat, utunk már nem is tûnik olyan rossznak, és néha rátalálunk a jobb ösvényekre és jobb utakra. Adam J. Jackson