Ugrás a tartalomra
A valósághoz vezető út nem könnyû. Először is, az ember nem a térképpel együtt született, előbb meg kell rajzolni, ez pedig erőfeszítést kíván. Minél nagyobb erőfeszítés megtételére vagyunk hajlandóak, annál nagyobb és pontosabb térképünk lesz. Ám sokan nem hajlandóak semmilyen erőfeszítésre. Mások befejezik a rajzolást kamaszkoruk végére. Az ő térképük kicsi marad és vázlatos, a világról alkotott képük egyoldalú és félrevezető. Életük delén az emberek rendszerint fölhagynak térképük rajzolásával. Úgy érzik, térképük teljes, világnézetük helyes (sőt: szent és sérthetetlen), és semmi szükségük nincsen újabb értesülésekre. Mintha kifáradtak volna.
Kapcsolódó idézetek
-
A térképírás, bár sokat kell tanulni hozzá, lényegében tanulhatatlan mesterség, az ember vagy tudja, merre van az irány, vagy nem tudja. Térkép valójában azoknak kell, akik nem tudják.
Vida Gábor
-
Rálátásunk a valóságra olyan, mint egy térkép, melynek segítségével igyekszünk eligazodni az élet területén. Ha a térkép jó, rendszerint meg tudjuk határozni helyzetünket, s ha tudjuk, hova kívánunk eljutni, rendszerint azt is leolvashatjuk róla, mely útirány vezet el célunkhoz. Ha a térkép rossz, többnyire eltévedünk.
-
Nem a térkép visz a célodig, ahhoz hajó kell, térkép nélkül viszont hiába van hajód. Ha ezt az igazságot felismered, megleled az utad és az egyensúlyod.
-
Az embernek néha szüksége van térképre. Nem egy olyan hely térképére, ahol még sosem járt, vagy ahol gyakran megfordul, hanem olyan hely térképére van szüksége, ahova soha többet nem tud elmenni. Egy térképre, amely bizonyítja, hogy a hely mindig is létezett, és nem csak álom volt a múltja. Egy térképre, amely biztosíték rá, hogy a hely mindig ilyen marad, és amely megszabadítja a jövőt a reménytelenségtől.
Elif Safak
-
A térképen nem csak egy út van. Nem csak egy úti cél. Az önmagát széthajtogató én térképe nem vezet pontosan meghatározható helyre. A nyíl - ön itt áll - az első koordinátánk. Amíg gyerek az ember, sok mindenen nem tud változtatni. De már elkezdhet csomagolni az útra.
Jeanette Winterson
-
A legtöbben azt az utat járják, amit kijelölünk nekik. Félnek új utakat felfedezni, de nagy ritkán felbukkannak ilyen emberek, mint maguk, akik ledöntenek minden akadályt, amit az útjukba teszünk. Akik rájönnek, hogy a szabad akarat olyan adomány, melyet csak akkor tanul meg használni az ember, ha megküzd érte.
-
Alapjában véve jó ember vagyok, vagy nem vagyok elég jó? Eleve bennem van a jóság, vagy az olyasvalami, aminek eléréséért keményen meg kell küzdenem? (...) Ha komoly probléma merül fel, összeomlok, vagy nekiveselkedem, hogy megoldjam? Szenvedő típus vagyok, szeretetre méltó vagy másokon élősködő? A válaszok, amelyeket ezekre a kérdésekre adunk, formálják, alakítják a térképet, amelyet lelki "zsebeinkben" magunkkal hordunk. Belőlük alkotunk képet arról, hogyan mûködik a világ, milyenek az emberek, kik vagyunk, mit fogunk és mit nem fogunk megkapni életünk során.
Daniel Gottlieb
-
Ki tudja, milyen konfliktusok sülnének ki abból, ha teljesen átjárhatóak vagy akár nem is volnának határok, és egy egyszínû világtérkép heverne előttünk. Lehet, hogy az embernek szükséglete egyfajta elkülönülés. Arról nem is beszélve, hogy a határok nélküli világ felé vezető út szinte biztosan járhatatlan.
Milo van Bokkum
-
Nem (...) túlságosan izgat (...) a térkép. A földrajz önkényes elképzelés, az ember azt hiszi, ha meghatároz egy helyet, arról már nem is mondhat többet.
Saul Bellow
-
Élvezd (...) az utazást, és ne akarj folyton térképet hozzá. A térképet magadnak kell megrajzolnod. Most az egész egy nagy szeméthegynek tûnik, de visszanézve majd helyreáll minden.
Gaál Viktor