Sajnos nagyon sokan hiszik azt, hogy a csend olyan ûr, amit mindenképp ki kell tölteni még akkor is, ha nincs fontos mondandójuk.

Kapcsolódó idézetek

1. Az emberek többsége nem tudja értékelni a csöndet. Folyamatos beszédkényszerük van. Beszélek én is, csak jobban szeretem, ha van is valami mondanivalóm. Nicholas Sparks
2. Az emberek túl sokszor beszélnek olyankor is, amikor igazából semmi mondanivalójuk.
3. Azt mondják egyesek, hogy a csend is beszél, csak érteni kell szavát. Berkesi András
4. Nem kell mindig megszólalni ahhoz, hogy beszéljen az ember (...). Az emberek többsége azt hiszi, hogy a hallgatás kínos... Pedig ha egy pillanatra befognák a szájukat, olyan párbeszédeket folytathatnának, amiről álmodni sem mertek.
5. A mai világban nehezen veszünk tudomást a csendről. Az ûrt mindig kitölti a tévé, a rádió, esetleg egy autóduda hangja, vagy egy üres, semmitmondó társalgás.
6. A csend nem csak a hang fizikai hiányát jelenti. A csend üresség, ami a maga teljes és erős valójában nehézkedik ránk. A szívet ugyanúgy kimeríti, mint a füleket.
7. A csend olyan tud lenni, akár a kudarc. Ha egy élénk beszélgetésben csönd áll be, az egy másodperc alatt érvénytelenné tud tenni mindent, ami addig elhangzott, mintha az egész csevej csupán szerencsés véletlen lett volna, mert csak idő kérdése volt mindvégig, hogy kiderüljön az igazság: hogy igazából nincs senkinek semmi mondanivalója a többiek számára. Miért nem tudnak az emberek csendben ülni egymás mellett anélkül, hogy unalmasnak, tehetetlennek és a többiek által kirekesztettnek éreznék magukat? A csend ráadásul mágnesként vonzza a süket dumákat, a beszélgetésben támadt ûr kitöltésének vágya szüli a legostobább megjegyzéseket. Lisa Jewell
8. Jobban tesszük, ha nem bízunk meg a csendes többségben... A csend ugyanis kényes dolog... elég egy hangos zörej, és vége.
9. Kevesen vannak, akiket érdekel, mit gondolnak, mit akarnak mondani mások. Többnyire csak abban a reményben képesek meghallgatni az embert, hogy aztán ők önthetik ki a szívüket. Mindenki másokra akarja rátukmálni a maga terheit. Van, aki úgy tesz, mintha figyelne, pedig csak arra vár, hogy mikor jöhet elő a maga szövegével, várja az apropót, hogy közbevághasson. Ezért is unok szinte minden beszélgetést. William Wharton
10. Nagy zajt csaphat, ha sokan hallgatnak.