Semmi jó sem születhet abból, ha az emberek mérföldeket utaznak, tengereken át, hogy harcoljanak egymás ellen. S mért akarják megölni egymást? Mért akarják egymás vérét ontani? Az öldöklés nem embernek való mesterség. Micsoda szamárság az egész!

Kapcsolódó idézetek

1. Ez az egész elgondolás, hogy "harcoljunk valamiért" más országok ellen, teljesen abszurd. Az egyik pillanatban ellenségek vagytok, és húsz évvel később a legjobb barátok. Az a helyzet az olyan háborúkkal, mint a legutóbbi is, és gyanítom, hogy ez a mostani is ilyen lesz, hogy egyszerûbb lenne a férfilakosság felét lelőni, elpusztítani a földeket, kiirtani az élővilágot, kimeríteni minden gazdaságot, majd megállapodni egy döntetlenben. Melanie Hudson
2. A háború rossz dolog, mert éppoly keserves legyőzni valakit, mint legyőzetni. Albert Camus
3. Miért harcolnak egymással az emberek? Miért gyűlnek össze százezrek, milliók csupán azért, hogy kölcsönösen legyilkolják egymást? Vajon ezek a harcok haragból származnak, vagy félelemből erednek? Vagy a félelem és a harag ugyanannak a léleknek más-más oldalát mutatja? Murakami Haruki
4. Háborúval nem bosszulhatjuk meg a szenvedéseinket, mert az erőszak erőszakot szül, és az embereket lehúzza saját gonoszságuk és elvakultságuk. Milyen jó is lenne, ha megértethetnénk a gonoszokkal, hogy rosszat csinálnak, ha elfogulatlan és teljes képet adhatnánk nekik! Ez lenne az emberiség igazi diadala!
5. A háború lényege a rabszolgaság, nem az ölés, ellentéte nem a béke, hanem az egyén szabadságvágya, hogy önmaga választhassa meg ellenségét és testvérét. Karinthy Frigyes
6. Az embereknek nem kiérdemelniük kell a kedvességet. Kiérdemelni a gonoszságot kell. Maggie Stiefvater
7. Az állatok nem viselkednek úgy, mint az emberek. (...) Ha harcolniuk kell, harcolnak. Ha ölniük kell, ölnek. De nem használják az eszüket arra, hogy kimódolják, miként lehet megzavarni más lények életét, és hogyan lehet ártalmukra lenni. Méltóságuk van és becsületes állati természetük.
8. A háború kemény és könyörtelen dolog. Ha nem akarjuk, hogy azok, akik kénytelenek részt venni benne, vadállatokká váljanak, hagynunk kell, hogy amikor csak lehet, utat engedhessenek a természetük jobbik felének. Simon Scarrow
9. A háború abszolút őrültségre vall. Nem holmi részleges, hanem abszolút őrültségre. Az embernek, mint állatfajnak ez talán a legsajátosabb megkülönböztetőjegye, hogy ki vagyunk téve az őrültség ezen szörnyûséges megnyilvánulásának.
10. A háború csúnya dolog, de nem a legcsúnyább. Sokkal rosszabb az erkölcs és a hazafias érzés romlott és leépült állapota, amely azt hiszi, hogy semmit sem ér egy háború. Amikor egy népet puszta ágyútöltelékként vagy szuronyok célpontjaként használnak egy vezető szolgálatára és önző céljaira, az ilyen háború lealacsonyítja a népet. Háború más emberi lények védelmében, amit a zsarnoki igazságtalanság ellen vívnak, háború, amely győzelemre vezeti elképzeléseiket a helyesről és a jóról és amely az ő saját háborújuk, amelyet szabad döntésükkel becsületes cél érdekében folytatnak, az gyakran újjászületésük eszköze. Az az ember, aki semmiért sem hajlandó megküzdeni, és nincs semmi, amivel jobban törődne, mint a személyes biztonságával, az egy nyomorult lény, akinek esélye sincs arra, hogy szabad legyen, hacsak nem kiváló emberek erőfeszítései teszik azzá és tartják meg szabadságát. Mindaddig, amíg az igazságnak és az igazságtalanságnak az emberiség fölötti befolyásáért folyó, állandóan megújuló harca véget nem ér, az embereknek szükség esetén készen kell állniuk háborút vívni az egyikért a másik ellen. John Stuart Mill