Semminek sincs soha igazán vége. A sors ravaszul törekszik középre, mint egy gombolyagban a szál. Körbe-körbe tekeredik, újra meg újra keresztezi egymást, míg végül csaknem láthatatlanná válik az évek szövevénye alatt.

Kapcsolódó idézetek

1. A sors sohasem egyenes vonalban, hanem cikcakkban szövődik. Eltér, visszatér, meglódul, megtorpan - már úgy néz ki, hogy az egészből nem lesz semmi, amikor hirtelen mégis megvalósul valami. Müller Péter
2. A sors (...) nem végtelenbe nyúló kötél. Inkább gumiszalag. Minél nagyobb erővel törtet előre az ember, annál kegyetlenebbül rántja vissza a kiindulóponthoz. Thomas Keneally
3. A vég soha nem egy pillanat alatt jön el, minden vég együtt jár a kezdettel, mint az árnyék, úgy követi.
4. Kiszámíthatatlan a jövő. A sors elfújja a reményeket, a vágyakat. Az életünk olyan, mint egy forgószínpad, más szereplőkkel népesül be és a játék folyik tovább!
5. Az élet soha véget nem érő utazás. (...) Lehetetlenség célba érni. Csak végezni lehet valamivel. Karin Alvtegen
6. Az utak sohasem érnek véget ködbe vesznek - mint a messzeségek seholsem kezdődtek, mindenüvé érnek el-elkanyarodnak, aztán visszatérnek akárcsak az élet!
7. Nincs olyan, hogy vég. Csak út van. Ott vagyunk mindenhol, a holnapban, a múltban, a meg sem kezdett és a hátrahagyott útban.
8. A történeteknek soha nincs vége, mindössze szétválnak, és külön utakon folytatódnak. Magunk pedig kiszállunk belőlük, és nem tudjuk, mi fog történni később.
9. Az élet, úgy látszik, reménytelenül összekuszált fonalak szövevénye. Az emberek ide-oda rohannak, ismeretlen erők hatására, és fogalmuk sincs, mi célból: mintha csak éppen a sietség kedvéért sietnének. William Somerset Maugham
10. Mindig újat kell kezdeni, s mindig be kell fejezni, amit az ember kezdett. Így szakaszokra oszlik az élet, másképp pedig végtelenül összemosódik és lagymatag lesz. Móricz Zsigmond