Ugrás a tartalomra
Skagen (...) az ország északi részén van két tenger találkozásánál. (...) Kimentünk a tengerpartra, és jobbra mutatott, a Balti-tenger felé. A tenger nagyon szép és nagyon kék ott. Az áramlás nyugati irányú ott. Aztán balra mutatott, az Északi-tenger felé. Az is nagyon szép és nagyon kék, csak az áramlás keleti irányú. Aztán középre mutatott, és azt mondta, hogy ez a tökéletes kapcsolat. Nézhetünk jobbra, nézhetünk balra, és mindkét tenger ott van, és ha középen találkoznak is, mindig önmaguk maradnak, sosem vesznek bele egymásba.
Kapcsolódó idézetek
-
Minden folyó a tengerhez igyekszik (...). A végtelen nagy vízhez, ahonnan aztán már nem kell továbbsietnie. És ami a legfontosabb, előbb-utóbb mindegyik célba is ér. Van, amelyik rövidebb, van, amelyik hosszabb idő alatt, de végül mind odaér.
Molnár Krisztina Rita
-
Észak nem tárja fel titkát egy hajójegy áráért. Át kell élnünk hosszú éjszakáját, viharait, meg kell járnunk az emberi fölényesség szétmorzsolódásának nehéz útját. Látnunk kell halálában, hogy átélhessük elevenségét. Az Északi-sark titka, földjének lenyûgöző szépsége a fény visszatérésében, a jég varázsában, a pusztaság állatainak meglesett életritmusában rejlik, és abban, hogy itt mindenfajta lét törvényszerûsége leplezetlenül a fényre lép.
-
A tenger. A végtelen kékség és az érzés, hogy részei vagyunk a mindenségnek, itt ülhetünk akár minden este, a sós szellő simogatja a bőrünket, és senkinek nem tartozunk semmivel. Mindezt megtehetjük anélkül, hogy bárki és kérdőre vonna, bárki is dönteni akarna helyettünk vagy megmondaná, mit tehetünk és mit nem.
R. Kelényi Angelika
-
Néha, amikor a partról a tengert nézem, boldog vagyok. Amikor a tengerről nézem a partot, el vagyok veszve.
-
A tengernek az a leglényege, hogy mindig más. Más a partról és más egy csónakból. És más egyedül, és más, ha valakivel együtt nézi.
Esterházy Péter
-
Képzelje el, hogy eljut az óceán partjára, körülnéz, és mindenütt csak kék ég és kék víz van. Fogalma sincs, hogy merre induljon, mert ott a teljes horizont, de azt látja, hogy lehet egy kicsit északabbra vagy keletebbre menni. Valahol beugrik, és elkezd úszni. Valami hasonló van a tudományban is. Egy tudósnak, aki szinte bármilyen irányba mehet, mert mindenfelé ismeretlenség van, senki nem mondja meg, hogy melyik irányt válassza. És itt nagyon fontos a megérzés.
Nusser Zoltán
-
Pontosan tudom, hol van most... minden pillanatban, minden lélegzetvételnél. Nem szükséges látnom, hogy tudjam. (...) Áramlat követi őt, köt össze bennünket, oly fényes, mint a napfény a folyón. Nem értem, más miért nem érzi. A puszta levegő is izzik kettőnk között.
Gaál Viktor
-
Ott, ahol rossz van, jónak is kell lennie. E két pólus nélkül nem létezne egyensúly. Nem az a dolguk, hogy kiirtsák egymást, ugyanis összetartoznak, miként a tûz és a víz, a föld és az ég, a hideg és a meleg.
Vavyan Fable
-
Az idő nem csak egy irányba mehet. Az idő olyan, mint a tenger, tele ezernyi áramlattal. A tenger nem csak előre, de hátra és oldalra is mozoghat.
Maria Gripe
-
Ábrándos lelkek szerint a tenger óriási, kékes tájakat rejt méhében, s akik a vízbe fúltak, ott görögnek hatalmas halak közt, különös erdőkben, kristálybarlangokban. A folyónak viszont csak fekete mélységei vannak, ahol iszapban rothadnak a hullák. Mégis milyen szép, amikor ragyog a kelő napban, és lágyan csobog zsongó nádasokkal szegett partjai közt!
Guy de Maupassant