Soha nem a halál gondolata volt nekem a legrémisztőbb. Mindig is azt gondoltam, hogy ha jönnie kell, hát jön, és elvisz valahová, ahol vagy azért jó, mert nincsen már semmi, vagy azért, mert ott más formában folytatódik a lét.

Kapcsolódó idézetek

1. Sohasem féltem a haláltól. A halál valami olyasmi, amit mindig is próbáltam megérteni. Angelina Jolie
2. A halál mindig fájdalmas, felkavaró és megdöbbentő, még akkor is, ha számítunk rá, akkor is, ha tudjuk, hogy mindenki számára a legjobb megoldást kínálja a gyötrelmek megrövidítésével. És akkor is, ha tudjuk, hogy a halál nem egyéb, mint változás a lét forgatagában. Születünk és elmegyünk.
3. A halál olyan, mint valami rejtélyes dolog, egy folyamatos kérdés, ami még a legboldogabb napjainkban is foglalkoztatja gondolatainkat. Ha végül úgyis meg kell halnunk, akkor mi értelme van az életnek? Minden embert ez a kérdés foglalkoztat, erre keres választ. (...) És ha meg is találjuk rá a választ, az még nem jelenti, hogy valaminek a birtokában vagyunk, hanem azt, hogy attól kezdve szabadon élhetünk. Susanna Tamaro
4. Gyakran éreztem, hogy nekem abban telnék gyönyörûségem, ha mindig mehetnék, egyenest, az orrom után, anélkül, hogy tudnám, hová, anélkül, hogy bárki nyugtalankodnék miatta, és ha mindig új országokat látnék. Én soha sehol sem vagyok igazán, és azt hiszem: máshol mindig jobb lenne, mint ott, ahol vagyok. Charles Baudelaire
5. Vágyok valamire, ami különleges. Valamire, ami egyedi, ami szeret, amit szerethetek. Valamire, ahol minden csak úgy jön. Nincs játszma, se kényszer, csak úgy jön, nem kérdez, és elvisz magával oda, ahova soha nem akartam eljutni. Amitől mindig is rettegtem. Valójában nem is bánnám. Úgyis kezd unalmas lenni az, ami van. Oravecz Nóra
6. Én mindig úgy éreztem, hogy az élet igazi értelme az, hogy boldog legyél, hogy örvendj az életnek, hogy elérj oda, ahonnan nem akarsz megint máshova eljutni. Annyian élnek küszködve, próbálván elérni oda, ahol nincsenek, de valahogy soha nem érkeznek meg.
7. Nem rémít meg, hogy elhagyom ezt az életet (...). Az életet, ami ragaszkodik hozzá, hogy bánatot bánat után elviseljünk, még akkor is, amikor már nem bírunk többet. Nem, azt hiszem, örömmel távozom, amikor eljön az ideje. Khaled Hosseini
8. A legfélelmetesebb a halálban nem a jövő elveszítése, hanem a múlté. A felejtés valójában a halál egy formája, amely állandóan jelen van az életben. Milan Kundera
9. Sosem gondolkodtam a jövőn. Arra, hogy megöregszem. Mert talán a jövő sosem volt kegyes a hozzám hasonlókhoz (...). De hirtelenjében a jövőm nagyon is valóságosnak tûnik. És megöregedni nem csak elkerülhetetlen, hanem most már vonzó is.
10. Néha jó elmerülni a gondolatokban, megnyugszom tőle. Mindenesetre bármi történjen is az életben, a boldogság lehetősége mindig ott van előttünk. Dean Ray Koontz