Sok ifjú van itt ma, akik a háborúban dicsőséget keresnek, de fiúk, ez itt maga a pokol. Elvihetitek ezt a figyelmeztetést a következő generációnak. Én rémülettel tekintek a háborúra.

Kapcsolódó idézetek

1. A mai generáció kifejezése a reménytelenség. A mi generációnk a háború után volt fiatal, amikor az egész világ romokban hevert, mi pedig abban éltünk, hogy föl kell és föl lehet építeni. És ez reményt adott. A mai gyerekek a készbe jönnek, és az az érzésük, hogy azonnal mindent meg kell kapniuk. (...) Mi annak idején úgy éreztük, hogy valamit valamiért. Ha valamit akarok, akkor tennem is kell érte. Ma ez az érzés egyre inkább fakul. Akarom és kész. Schäffer Erzsébet
2. Ez a massza, ami itt fekszik előttetek, valaha egy ember volt. Mondták nektek, hogy ez az, ami rátok is vár? Mondták nektek, hogy ez a fajta áldozat az, amit tőletek is elvárnak? Nem, nem fogtok gyors, hősies halált halni. A legtöbben kínlódni fogtok, szenvedni életetek végéig a testi és a lelki sérülésektől. Ez a háború, látjátok? Az igazi háború: az emberek nem egyebek véres hússzeleteknél a hentes vágódeszkáján. Nézzétek csak. Nézzétek, és jól véssétek az eszetekbe mindezt. Aztán, ha netán túléltétek ezt a poklot, mondjátok el a fiaitoknak, meséljétek el nekik, milyen a háború. Hátha legalább ők nem lesznek olyan ostobák, mint ti vagytok.
3. Minden háború csak halált hoz, sok-sok ember halálát, akiknek dolgozni kellett volna, és nem meghalni. És szegénységet hoz, csapást, nyomorúságot. Akár megnyerik, akár elvesztik, a háborúban csak veszíteni lehet. Wass Albert
4. Háború (...). Brutális és kegyetlen. Pokoli és gyerekes. (...) Szabadság, könyörületesség és szerelem - ezek azok, amelyekért megéri harcolni, amelyekért megéri ölni.
5. A dicsőséget néhányan hajszolják, míg másoknak véletlenül az ölébe hullik anélkül, hogy tennének érte. Bárhogy is, de becsülendő, ha valaki az áldásában részesül. Azonban azt kérdem: a dicsőség mikor veszti fényét, hogy átadja helyét egy igaztalan hadjáratnak? Mikor válik az egykor még nemes cél tûzzé, ami mindet elemészt? Láttam a háborút és láttam a halált.
6. Mindig megdöbbenek azon, hogy az emberek mennyire magától értetődőnek tartják a békét. Én mindennap hálát adok érte. Nem mindenkinek jut béke. Férfiak, nők és gyerekek milliói élnek háborúban, számukra a valóság az erőszakról, elpusztított otthonokról és ártatlanul kioltott életekről szól. Ha pedig biztonságban akarnak élni, egyetlen választásuk marad: elhagyni az otthonukat, és a menekültlétet "választani". Nem mintha ez valódi választás lenne. Malála Júszafzai
7. Bármilyen nehéz és szörnyû a háború, akármennyi gyötrelmet és veszteséget is okoz az embereknek - az egészséges, életvidám ifjúság romlatlan és jóindulatú önzésével, szerelmével, jövőbe vetett álmaival, nem akarja, de nem is képes meglátni az összességet ért veszély és szenvedés mögött az őt magát fenyegető veszedelmet, amíg rá nem tör a baj és fenekestül fel nem borítja boldogságát. Alekszandr Fagyejev
8. A pokol az öröm ellentéte. A beteljesületlenség. Hogy tudod, Ki és Mi Vagy, és elmulasztod megtapasztalni. A pokol: kevesebbnek lenni. Neale Donald Walsch
9. Órák hosszat beszélhetnék a nyomorúságról, ami együtt jár a háborúval, de ezzel csak magamat szomorítanám. Nem marad más hátra, mint magunkra erőszakolt nyugalommal bevárni ennek a szerencsétlenségnek a végét. (...) Vár az egész földgolyó és sokakra már csak a halál vár. Anne Frank
10. Ha az emberek tudnák, hogy ez lesz a következménye, senki sem menne háborúba. De a legtöbb embert hajtja valami, rákényszeríti a pokolba való menetelésre. Ez a "valami" nem az ő választásuk. A helyzetük vagy mások nyomást gyakorolnak rájuk. Ám az emberek, akik saját akaratukból vágnak bele, másféle poklot látnak. Látnak valamit a poklon túl. Talán reményt. Vagy esetleg egy másik poklot. Csak azok tudják meg, akik haladnak előre.