Ugrás a tartalomra
Szeretjük hallani, amikor valaki kimondja azt, amit mi is gondolunk, főként, ha tudjuk, hogy mások nem értenének egyet vele. Ezért tartanak össze a hasonló gondolkodású emberek, pedig sokkal előrébb vinne, ha olyanok társaságát keresnék, akik másként vélekednek.
Kapcsolódó idézetek
-
Érdemes türelmesen végighallgatnunk egymást. Hiszen amit mi akarunk mondani, azt már úgyis tudjuk. Amit a másik ember mondana, azt viszont még nem.
Vámos Miklós
-
Amit akarunk, szívesen elhisszük, és reméljük, hogy mások is azt gondolják, amit mi magunk gondolunk.
Julius Caesar
-
Minél több véleményt hall az ember, minél több szemszögből vizsgálja meg ugyanazt, annál jobban össze tudja rakni a saját gondolatait. Ha tudom, hogy milyen érvek léteznek, akkor ki tudom találni, nekem arra mi lenne a válaszom.
Rácz Laura Rebecca
-
Az ember, még ha tinédzser is, mégiscsak azokkal van szívesen, akik megértik, és akik ugyanúgy gondolkodnak a világról. Persze az se várható el, hogy teljesen pontosan ugyanazt gondolja mindenről az ember.
Szentesi Éva
-
Az a fontos, hogy együtt legyünk, hogy ne érezzük magunkat egyedül. Ha elmeséljük egymásnak az életünket, rájövünk, hogy az emberek többsége ugyanazokon a dolgokon megy keresztül.
Paulo Coelho
-
Aki szeret beszélni, másokat is meghallgat.
George Calinescu
-
Az emberek különbözőek, mindenki másban hisz, mást szeret, mást fogad el. Ha valaki állásfoglalásra készteti az embereket, akkor rengeteg szeretetet kap azok részéről, akik hasonlóan gondolkodnak, ugyanakkor az ellenoldalról rengeteg gyûlölet és támadás éri.
Bródy János
-
Szívesen hallgatom meg a baráti tanácsokat. Szeretek kérdezgetni, érdekel, hogyan fogadják a véleményemet (...). Szívesen cserélek eszmét valakivel, akit jobban elfogadok, mint önmagamat.
Shirley Maclaine
-
Mindenki összeakad néha olyan emberrel, akinek beszédét szívesebben hallgatja, mint másokét, akinek szavai közelebb férkőznek a lelkéhez, buzdítóbban hatnak rá, mint más szavak.
Nyikolaj Vasziljevics Gogol
-
Nem tetszik az, ha lehunyjuk a szemünket a bántás láttára, csak azért, mert valaki mással történik. Nem tudok azonosulni azzal, hogy folyamatosan méricskéljük, vajon mennyi hasznunk van valamiből, és az alapján döntsük el azt, mi miként viselkedünk majd valakivel. Szerintem a világ attól lesz jobb hely, ha vannak benne olyan momentumok, amikor olyan dolgokat is csinálunk, amiket nem lenne muszáj. Kiállunk azért, aki éppen gyenge. Megerősítünk valakit, akit már csak egy hajszál tart össze. Szeretünk, akkor is, amikor nem könnyû szeretni. Odafigyelünk arra, akire más nem tud. Megtörjük a csendet, amikor kényelmesebb lenne belesimulni abba.
Csirmaz Luca