Szeretlek. Gyöngyöm a gyöngyöd Tiéd a sóm, kanalam mezítlen kell idejönnöd, hogy rádadjam, ami van.

Kapcsolódó idézetek

1. Virágszálam, gyöngyvirágom, Engedd orczád megcsókolnom; Te vagy az én drága kincsem, Rajtad kívül semmim sincsen. Petőfi István
2. Veled, érzem, új élet vár, Rám ragyogsz, mint a napsugár, Veled szép minden, nálad jobb nincsen, Legyél az én kincsem.
3. Nem mondok le rólad... mert az életéről nem mond le az ember. És te az Életem vagy. Nappalom és éjszakám, boldogságom és fájdalmam, nevetésem és könnyem. Minden te vagy. (...) Mindened kell. Te kellesz, Kincsem. Elmondhatatlanul. Lemondhatatlanul. Csitáry-Hock Tamás
4. Ó, szerelem, szerelem, készen állok arra, hogy megismerjelek. Jöjj segítségemre, hadd élhessek napfényed melegénél! Sara Crowe
5. Fogadom: segítek, hogy szeress élni, hogy mindig gyöngéd leszek hozzád, és lesz elegendő türelmem. Hogy beszélek, amikor azt kell, és hallgatok veled, amikor nem. Hogy a szíved melegében élek, és az lesz az otthonom.
6. Szerelmed lelkem kenyere. Eledel, mely testemben megelevenedve megszentel, s egyre szebb leszek, mert bennem lehetsz, s Benned lehetek. Simon András
7. Megcsókollak te nekem adsz csókot aztán elindulsz szótlanul és magaddal viszed életem. Kassák Lajos
8. Szeretem mindazt, ami benned szép; (...) Szeretek mindent, ami a tiéd: Szeretlek téged azért, mert - te vagy!
9. Szellőm vagy, ki megsimogatsz, viharom, ki szerteszaggatsz, szellőd vagyok, ki simogat, viharod, ki szétszaggatlak. Kányádi Sándor
10. Szelíd a szája. Szeretem. Kell ez a szelíd szája, kell az akadozó lehelete, kell a bőrének melege, kell a lassú remegése, kell a kerek térde, hogy a térdemnek feszüljön, kell a gyöngyvirágpára a nyaka forró hajlatából, kell az ártatlan keze, megoldozni a nyakkendőmet, bebújni két gomb között az ingem alá, kell a mohó másik keze, rásimogatni a tenyerem az érzékeny csípőjére, kell ez a lány énnekem, kell, ha csak szeretőnek, nem többnek, hát szeretőnek. Szilvási Lajos