Szerettem. Milyen szerelem volt. Sem illata, sem fénye nem volt. Kínzó, hideg érzés, névtelen epedés, napsugár-szatírok kegyetlen játéka.

Kapcsolódó idézetek

1. Sötét volt. Még mindig nem mertem kinyitni a szemem. Egyikünk sem mozdult. (...) Talán nem is éltünk már. Átváltoztunk. Mi voltunk a szerelem. Sokáig. Vagy csak pillanatig. Talán mégis végtelen sokáig. Sötétség. Csend. Lélegzet nélkül. Szilvási Lajos
2. Ezt a szerelmet minek szeressem? Gyulladó virágok virradatában sem hozta föl bennem a Napot. Serfőző Simon
3. Én, kedves, sohse leszek napsugár, csak sápadt pír, csak távoli derengés, amin az ember egy kicsit mereng; és virág se vagyok, kitûzni való, csak fonnyadni, emlékül, szíved mélyén.
4. Mint csudálkoznak kisírt szemeimen? Nem tudják, a boldogok! mi szorongat belől, mi fojt el sokszor, mint ha a levegő kiapadt volna körültem... Híjamat érzem, egy része szívemnek nincs betöltve... Én mindenhez olyan jó vagyok, és engem senki sem szeret! Szeretetlenség! a te hideged kínzóbb az elkárhoztak kénköveinél! Kármán József
5. Én nem kívántam megszületni, A semmi szült és szoptatott, Szeress sötéten és kegyetlen, Mint halottját az itthagyott. Pilinszky János
6. Sok szép remény csak sima szükség, Szerelmeid, a lángjuk füst rég, Az ölelés kínzó üresség, Elveszett rég barátság, hûség.
7. Szerettük egymást, az nem múlt el. Úgy rémlik, egy ideig haragudtam is, dühös voltam rá. (...) Én sem adtam semmi jelet, csak bámultam folyton. Ez volt a mi játékunk: hallgatás, nézés, távolodás. Tóth Krisztina
8. Mind hiába, mind hiába! Csak egy néma jelt sem adtál; Az én szivem oly meleg volt, 'S te oly hidegen maradtál.
9. Úgy vártam én minden szavad, De ajkad néma maradt, És láttam, te is úgy fájlalod, Hogy nincs mit mondanod, A búcsú könnyû volt neked, A bánat nekem maradt, Mert úgy, ahogy én szerettelek, Szeretni nem szabad. Galgóczi Erzsébet
10. Nem jó kép itt az "őszi napsugár", Mit mi érzünk, nem késő szerelem. A szerelem nem szánalomra vár S te szánalomból érzel csak velem. Ady Endre