Szomorú, amikor a hagyományt és hagyományőrzést összetévesztik egyesek a sötétséggel, a mûveletlenséggel és erőszakos módon a fiatalok nevelésében is ezt szeretnék kamatoztatni.

Kapcsolódó idézetek

1. Vannak, akik az eredeti népszokások eltûnését siratják, s van is abban valami szomorító, épp úgy, mint abban, hogy a gyermek ártatlan játékait nem folytatja férfikorában, de azért a kedves gyermeknek mégis derék férfivá kell válni, s mi is csak azt kívánhatjuk, hogy mûvelt nemzet legyünk, nem pedig etnográfiai kuriozitás. Eötvös Loránd
2. A múltat nem szabad megkövesítve fenntartani. A hagyomány helyes dolog, de a sok abból is megárt. Agatha Christie
3. Szomorú, hogy vannak fiatalok, akik nem érnek öreg kort; de szomorúbb, hogy vannak öregek is, akik nem voltak fiatalok. Greguss Ágost
4. Káros dolog összetéveszteni a célt a jelennel. Galgóczi Erzsébet
5. A fiatalok nem tudnak eleget ahhoz, hogy megfontoltak legyenek, ezért megkísérlik a lehetetlent - és újra és újra megcselekszik, nemzedékről nemzedékre. Pearl Sydenstricker Buck
6. Amit nagyon nem szeretek, az a magyar neveltetés. Erre az jellemző, hogy az idősek feltétlen tisztelet élveznek, akkor is, ha tegyük fel alkoholisták vagy családon belüli erőszakot követnek el, a lényeg, hogy a gyerek maradjon csöndben... ez a fajta nevelés a kreativitását teljesen elnyomja. Matolcsy András
7. Gyanítom - sőt, biztos vagyok benne -, hogy sok-sok olyan ember van, aki egyik vagy másik vallásban nevelkedett, de nem érzi jól magát, nem is hisz benne, vagy bántja az a sok gonoszság, amit a nevében elkövetnek. Érez némi késztetést, hogy elhagyja szülei vallását, talán vágyik is rá, de egész egyszerûen nem ismeri fel, hogy erre van lehetősége. Richard Dawkins
8. Minket rosszul neveltek. Szenvedésre, gyászra, vérre, tragédiára. Keleten az istenek mosolyognak. A mi templomainkban sok a rettenetes kép, a vér, a kín és az elviselhetetlen gyötrelem. Müller Péter
9. Akármilyen szörnyen is verik meg őket, a gyerekek tehetetlenek, nem tudnak semmit sem tenni ellene. (...) A gyerekek kétségbeesetten küszködnek, hogy szeretetet érezzenek a szüleik iránt, és ahelyett, hogy a szüleiket gyûlölnék, inkább saját magukat gyûlölik meg. A szeretet és az erőszak annyira összefonódik számukra, hogy amikor felnőnek, és ott találják magukat egy kapcsolatban, csakis a hisztériától tudnak megkönnyebbülni. A kedvesség, a gyengédség, bármi ilyesmi csak feszültséget okoz, hisz nem lehet tudni, mikor fordul át nyílt ellenségességbe. Murakami Rjú
10. Az embereket és a népeket is az emlékek vénítik meg. Tormay Cécile