Ugrás a tartalomra
Talán éppen az örökösen fenyegető veszély, a félelem, hogy mindent elveszíthetsz, adja a paradicsomban az élet sava-borsát, ez az, ami miatt nem unatkozik az ember.
Kapcsolódó idézetek
-
Van valami megnyugtató abban, hogy az élet állandóan változik, hogy minden elmúlik, hogy ez is része az egésznek.
-
Az emberi lény mindig és mindenhol kénytelen elkeseríteni életét, különben nem lehet boldog. Mert földi paradicsom csak ott lehet, ahol a pokol is jelen van. (Rettenetes szomjúság hozhatja csak létre a kielégülés édes, velőkig hasító gyönyöreit s a rettenetes félelem a boldog megnyugvást.)
Füst Milán
-
És én? Továbbra is hiszek a paradicsomban. De most legalább tudom, nem kint keresendő, mert a paradicsom nem egy hely, ahova mehetsz, hanem egy perc, mikor úgy érzed, valaminek része vagy. És ha rátalálsz erre a percre, örökké tart.
-
Az emberek állandóan valami boldogságot, valami érdekeset várnak, valamilyen örömről, eseményről ábrándoznak. Ezért vonzó az utazás is. Azután a szabadság, a távolság... az újszerûség, amely mindig ünnepi, fokozza az életörömöt, márpedig mind erre vágyunk, ezt keressük, minden erős érzésben.
Ivan Alekszejevics Bunyin
-
Az ember mindig remél. Ez adja az élet sava-borsát, nem a kalandok, az izgalmak. A remény az, amely velünk tart, bennünk van, onnan ki sem szakítható. Ettől hisszük, hogy megváltozik, ami rossz, és jóra fordul minden. Persze nem rögtön, nem most. Majd egyszer.
-
Aki (...) hosszú ideig szeretné örömét lelni az életben, az soha, a legnagyobb vidámság közepette sem feledheti, mennyi veszedelem leselkedik rá.
Felix Salten
-
A szenvedés fenyegetése nélkül nem tapasztalhatjuk meg a valódi boldogságot sem. A legtöbb, ami jut, az a kellemes.
Neal Shusterman
-
Az élet oly` rövid, hogy az ember ne fossza meg magát az örömtől, még ha az öröm veszélyt rejteget is!
Stendhal
-
Az emberi létnek abban leledzik a pikantériája, hogy átéljük a fájdalmakat újra és újra, anélkül, hogy megtörnénk.
-
Ez mindennek a titka (...) a veszély! A veszély állandó érzete! Belélegezni, ahogy az ember a levegőt lélegzi be, megérezni, hogy ott van az ember közelében, hogy süvít, zúg, közeledik, mindjárt ránk tör. És a vihar kellős közepén nyugodtnak maradni! Ha nem, akkor elvesztél.
Maurice Leblanc