Tegnap még azt hitte, hogy a megkönnyebbülés pillanata lesz. Hogy boldogan megy el innen. Hogy elmegy valahonnan, ahová véletlenül született, és ahová nem tartozik. De ebben a pillanatban tudta, hogy egyetlen hazájából megy el, és nincs másik.

Kapcsolódó idézetek

1. Megváltozott a világ. Most minden más, mint azelőtt volt. És ez így is marad, soha többé nem térünk vissza oda, ahonnan elindulunk. Agatha Christie
2. Megváltoztam. Elmentem három... négy évre. És most, hogy visszajöttem, másmilyen vagyok, mint mikor elmentem. És mindenütt ez a tragédia. Aki más emberként jött haza, annak ismét be kell illeszkednie. Ha az ember elmegy, és másként él, közben óhatatlanul ő maga is megváltozik! Agatha Christie
3. Amikor megtudtam, hogy meghalt (...), olyan jó szomorú lettem. Azt hittem, hogy ez az. Azt érzem, amit kell. Hogy átérzem a veszteséget. (...) Akkor tört rám, hogy hát ő nincs. Nem csak anyám nincsen, apám sincs már. És minden lehet velem, lehetek még szerelmes is, bármi. De soha többé nem leszek a gyereke valakinek. És, hogy senki nem áll már köztem és a halál közt.
4. Már most félelmetesen fáj, hogy nem leszel. Nem is az, akik ketten lehettünk volna. Vagy nem azok a mesék, amikben sose lesz helyed. Hanem azok a percek, melyek nem folytatódnak. Albert Tímea
5. Ezer év csupán egy pillanat. Semmi sem új, semmi sem más. Ugyanaz a séma ismétlődik, ugyanazok a felhők, zene, érzések, mint egy órája vagy egy örökkévalóság óta. Nincs itt semmi számomra, semmi a világon. Most már emlékszem, ez már megtörtént velem, ezért mentem el... meg fogod találni a válaszaidat, noha nem lesz könnyû, tudnod kell azt, hogy megéri. Fogd munkára az elméd a lehető legkeményebben, de tudd, hogy ez csak egy gyakorlat. Készíts gyönyörû alkotásokat, oldj meg problémákat, tárd fel a fizikai univerzum titkait, ízleld az érzékeid információit. Érezd az örömöt, a nevetést, a bánatot, részvétet és jól pakolj el minden emléket a hátizsákodba. Emlékszem, honnan jöttem és hogyan váltam emberré, hogy miért maradtam itt. Most itt az idő, hogy elhagyjam a Földet. Itt a kijárat, maximális sebesség, nem csupán örökkévalóság: végtelen.
6. Felemelő pillanat lesz, amikor az egész országban egymásra nézünk, és mindenki arra gondol, hogy ezt most már hagyjuk abba. Talán nincs is olyan messzi ez a pillanat, mint gondolnánk. Én akkor úgy fogom érezni, hogy végre megérkeztünk Európába. Mérő László
7. De szemben azzal, amiben sokáig hitt, most már tudta, hogy önmagában a pénz nem elég. Kell valaki, akivel megoszthatja. Egy kéz nélkül, amely az útjára bocsátja, nem akart menni sehová; egy hang nélkül, amely válaszolt neki, csak a csend maradt; egy arc nélkül, amely szembenéz az övével, ő nem létezett többé. Guillaume Musso
8. Amikor valahol végre jól vagyok, eszembe ötlik: nemsokára vége. S ahelyett, hogy minden percét kiélvezném, azon búslakodom: percről percre fogy az időm. Vavyan Fable
9. Most már nem lehet visszafordulni, nem lehet többé semmit az időre vagy a véletlenre bízni, nem lehet várni, hogy majd csak lesz valami, s nem is lehet belenyugodni, hogy addig is, amíg lesz valami, én csak élek így tovább. Márai Sándor
10. Ha vissza kellene néznem az életemre, hogy kijelöljek egy boldog pillanatot, akkor azt is tudnám, hogy az a pillanat ott maradt a múltban. Hogy soha többé nem hatna ugyanazzal az erővel. És ez nagyon fáj. Cecilie Enger