Testemen-lelkemen megtapasztaltam, hogy nagyon is hasznomra vált a bûn, hasznomra vált a gyönyör, a birtoklás óhajtása, a hiúság, sőt a legszégyenletesebb kétségbeesés is, hogy megtanuljam feladni ellenkezésemet, megtanuljam a világot szeretni, hogy ne mérjem többé valamely, általam kívánt, általam elképzelt világhoz, az általam kigondolt tökéletességhez, hanem megelégedjem vele már most, szeressem úgy, ahogy van, és örüljek, hogy része vagyok.

Kapcsolódó idézetek

1. Én abban hiszek, hogy a legvégén minden, a képességünktől telhetőt megtettünk, hogy másokat egy kissé boldogabbá, és magunkat is boldogabbá tegyük, és ez a legjobb, amit tehetünk. Másokat kevésbé boldoggá tenni bûncselekmény. Önmagunkat boldogtalanná tenni az, ahol a bûncselekmény kezdetét veszi. Meg kell próbálnunk hozzájárulnunk a világ örömeihez. Ez az igazság, nem számít mi a problémánk, az egészségi állapotunk, a körülményeink, próbálkoznunk kell. Nem mindig voltam ezzel tisztában, és most boldog vagyok, hogy oly sokat megéltem, hogy erre magamtól ráeszméltem. Roger Ebert
2. Ismertem jót és rosszat, bûnt és erényt, helyest és helytelent. Ítéltem és ítéltettem. Megéltem születést és halált, örömöt és bánatot, mennyet és poklot, és végül felismertem, hogy mindenben ott vagyok, és minden ott van bennem. Hazrat Inayat Khan
3. Ha megtudtam volna olyasvalamit, ami nekem hasznomra, de a családomnak kárára válhat, legott elfelejtettem volna; ha megtudok olyasvalamit, ami használ a családomnak, de árt a hazámnak, igyekszem elhessegetni; ha megtudok valamit, ami használ a hazámnak, de árt Európának, vagy használ Európának, de káros az emberi nemre, hát elvetem, mint a bûnt. Montesquieu
4. Meg kellett tennem olyan dolgokat, amiket egyébként nem tettem volna meg és amiket soha többet nem fogok megtenni, el kellett viselnem sok sebet a testemen és a lelkemen, és meg kellett bántanom másokat, akiktől később bocsánatot kértem - amikor ráébredtem, hogy bármit megtehetek, csak azt nem, hogy kényszerítsem a másikat arra, hogy kövessen az őrültségemben, kielégíthetetlen életszomjamban. Paulo Coelho
5. A bûn az, ami hátráltat abban, hogy jobban szeressek. A bûn az, ami a világot embertelenné teszi. A bûn az, ha elfelejtem az inspirációmat, és tétlen maradok. A bûn az, ha nem teszem meg a jót, amit megtehetek.
6. Megtanultam, hogy a félelmek, az álarcok, a szabályok, a korlátok, melyek mindnyájunkat beskatulyáznak, azért vannak, hogy rajtuk keresztül másoknak még nagyobb élvezetet okozzanak. És megtanultam, ahhoz, hogy a külvilág számára erősnek tûnjek, arra kell törekedni, hogy mindig olyan ember legyek, amilyennek mások elképzelnek.
7. Mindannyian követünk el szégyenteljes cselekedetet, amivel aztán ilyen vagy olyan nehézségek árán, de sikerül megbékülnünk - hogy aztán erkölcsi botlásaink apró morzsái köré kialakuljanak bûntudatunk igazgyöngyei. A szégyenérzettel ellentétben a bûntudat majdnem olyan vigasztaló tud lenni, mint az erény, hiszen már nem érezzük a bûnös cselekedet éleit a ráboruló feledésrétegek alatt, így a bûntudat válik érdeklődésünk tárgyává. Dean Ray Koontz
8. A testi gyönyör érzéki élmény, éppen úgy, mint a tiszta szemlélet, vagy a tiszta érzés, amellyel egy szép gyümölcs tölti el a nyelvet; nagy, véghetetlen tapasztalatunk ez, és tudást nyújt a világról, minden tudás teljességét és színe-javát. És nem az a rossz, hogy elfogadjuk - az a baj, hogy úgyszólván mindenki visszaél vele, elpazarolja, élete fáradt perceiben izgatószerül és szórakozásul használja fel, s nem erőgyûjtésül a legmagasabb feszültség pillanataihoz. Hiszen az emberek még az evésből is valami mást csináltak: az egyik oldalon ínség, a másikon bőség tette zavarossá ennek a szükségletnek a tisztaságát, és ugyanilyen szomorúvá vált minden mély és egyszerû létszükséglet, amelyben az élet megújul. De az egyes ember a maga számára megtisztíthatja, és élhet tisztán. Rainer Maria Rilke
9. Milyen különbül, mennyivel forróbban és bensőségesebben vagyunk azonosak bûneinkkel, fogyatékosságainkkal, mint erényeinkkel és képességeinkkel! Mennyivel inkább jellemez engem az, ami gyöngeség bennem, amire vágyom és tudom, hogy árt nekem, amit szeretnék, s amihez nem vagyok elég erős, bölcs és fegyelmezett, mint az, hogy néha és nagyjából mégis összeszedem magam, elkövetek valamit egészségemért is, mellékesen teljesítem kötelességeim. Márai Sándor
10. Ha az ember már rosszat cselekszik, cselekedje egészen. Õrület félúton megállni a fertelmességben. A végletes bûnnel együtt jár a hagymázos, tomboló gyönyör. Victor Hugo