Ugrás a tartalomra
Tizennyolc éve lázadó vagy,
de csak titokban.
Felégetsz magad mögött mindent
gondolatban.
Nem baj, hogy mindenki irányít,
úgysem azt teszed.
Egészen mostanáig kettős volt
az életed.
Kapcsolódó idézetek
-
Nem mondom el neked, mit élek meg igazán. Nem vagy hajlandó meghallgatni, mi zajlik le valójában bennem. Bosszankodom. Te félni kezdesz. Én lázadok. Te kontrollálsz. Én még inkább lázadok. Megerősíted a kontrollt. Robbanok. Megtorolsz... mondd csak, nem fáradtál bele ebbe az évszázadok óta tökéletesen szabályozott játékba? És ha meghallgatnánk egymást?
-
Rettegj csak az érzéseidtől, zárd el őket, tegyél úgy, mintha nem lennének, és azon kapod majd magad, hogy semmi sem oké. Hazugságban élsz, próbálod nem észrevenni azt, ami nyilvánvaló, hiszen menekülni még mindig egyszerû. Te döntesz: rettegsz, vagy felvállalsz. Hagyod, hogy hassanak rád, vagy bezársz.
Oravecz Nóra
-
Nehéz szembenézni a nagy büdös igazsággal magadról. Maximum annyit tehetsz, hogy ezután másképp cselekszel. Sajnos úgy nehéz másképp cselekedni, ha felégettél minden hidat magad mögött.
-
Aki ilyen sokáig sötétben élt, az már egy villanástól is boldog. Furcsa gondolataid támadnak és jobb, ha odafigyelsz rájuk. Lehet hogy a sorsod szólított és nem figyeltél? Vagy egy titkos üzenet van előtted és nem olvastad el? Ez az utolsó lehetőséged? Kívánsz élni vele? Vagy meg nem élt életekkel az ereidben szállsz a sírba?
-
Meddig bírod majd, a viharban most el ne tévedj,
Van kiút, a bezárt szív, míg nyughatatlan,
Álmodj úgy, most fedezd fel, mi a lelked mélyén
Lángra gyújt, Csak fogadd el, és élj pont úgy.
-
Tizenöt évesnek lenni olyan, mint sífutni. Eddig jól ment. Jól csúszik, süt a nap. (...) De a nyomok hirtelen szétválnak. Az egyik síléc az egyik irányba siklik, a másik síléc a másik irányba, az egyik nyom a gyermekkorod, a másik az azutáni életed, és a lécek két irányba csúsznak, te pedig ott állsz, és szétszakadsz.
Linn Skaber
-
Mindenki állandó rettegésben él. Nem vagy egyedül. Csak abban különbözöl a többiektől, hogy te már túl vagy a nehezén: bekövetkezett, amitől a legjobban féltél. Most már nincs mit veszítened. A többiek viszont továbbra is félelemben élnek. Van, aki tudatában van, és van, aki nem hajlandó tudomásul venni, de mindenki tud róla, hogy létezik, és egyszer őket is magával ragadja.
Paulo Coelho
-
Mint ahogy azt sem tudom, hogy azért maradtam-e életben, mert tényleg tudok hazudni. És azt sem tudom, hazudtam-e egyáltalán. Nyilván, hogy hazudtam. Mindenki hazudik. A felnőttek is. Szavakkal, mozdulatokkal, viselkedéssel. Ki, ahogy tud. Mert mindig mindenki túl akar élni. Túlélni valamit. Csak tudnám, minek.
Petőcz András
-
Maga kezdettől fogva rokonszenves volt nekem, nemcsak azért, mert ellenségeim ellenségei a barátaim, hanem mert ugyanazzal az ellenszegüléssel indult neki az életnek, mint én tíz-tizenöt évvel ezelőtt. "Sokat állj ellen, és keveset engedelmeskedj."
Moldova György
-
Tudod, hogy benned is van valami egyedülálló, akkor is, ha más nem tud róla. Elég, ha csak kitûzöd magad elé a célt, hogy jobbá válj!