Tudod mi az igazán ijesztő? Amikor el akarsz felejteni valamit. Teljesen kitörölni az emlékét. De nem tudod. Nem múlik el. És úgy követ téged, mint egy szellem.

Kapcsolódó idézetek

1. Szörnyû érzés a félelem! Olyan, mint egy betegség, mintha össze akarnék esni, de képtelen vagyok elájulni. Mert tudjátok, ezt nem lehet megszokni. Együtt élni lehet vele, és az ember együtt is él vele, de minden nap egyre rosszabb lesz, míg végül egy nap teljesen elviselhetetlenné válik.
2. Ijesztő megnyílni valakinek, akit nem ismerünk jól. Ijesztő közel engedni magunkhoz az embereket. Ijesztő félni a csalódástól és az elmúlástól. És sokkal könnyebb kiszolgálni ezt a félelmet azzal, hogy minimalizálom ezeknek a lehetőségét. Kollár Betti
3. Riasztó... egy hazugságokból font kötélbe kapaszkodni, miközben az igazság hegyét akarja megmászni az ember. De a legszörnyûbb, amikor egy ember, akinek mindene megvan, akinek élnek az emlékei, élnek az álmai, él a jövője, ezeket felrúgva inkább kísérteteket kerget.
4. A félelemmel az a helyzet, hogy mindig benned van. Félelem az ismeretlentől, félni egyedül szembenézni vele, félni, hogy a hozzád legközelebb állok szörnyetegek. Félni, hogy amint az egyiküket legyőzöd, rögtön a helyébe ugrik egy másik. Félni, hogy újabb rém les rád a sötét folyosó végén. Egyedül, bánatosan, magányosan.
5. Úgy hiszem, hogyha olyanról van szó, amit érdemes elfelejteni, akkor azt el is fogod. Anélkül, hogy az elfelejtésre gondolnál. Mivel minél inkább el akarsz felejteni valamit, annál erősebbé válik az az emlék.
6. Ha az ember gyûlöl valakit, vagy fél tőle, (...) az a valaki szinte, mint valami kísértet üldözi az embert. Szini Gyula
7. A legfélelmetesebb a halálban nem a jövő elveszítése, hanem a múlté. A felejtés valójában a halál egy formája, amely állandóan jelen van az életben. Milan Kundera
8. Ha valami ijesztő, az nem a halál, hanem a mozdulatlanság, amikor legyőz a fájdalom. Csak fekszel, gondolataid sincsenek, bezárulsz egy pontba, ahová nem fér már be melléd a remény. Ughy Szabina
9. Elveszíteni valakit szörnyû (...). De látni, ahogy a szeretted elfogy lassan, mint a gyertyaszál, lehetetlen elviselni azt a kínt. Nora Roberts
10. Ez a gond azzal, amikor el akarsz engedni valakit. Hogy olyan, mint valamiféle gyilkosság. Vagyis inkább gyilkosság-öngyilkosság. Meg kell ölnöd az emlékeidben élő személyt, és meg kell ölnöd saját magadnak azt a verzióját, amelyiknek annyira szüksége volt erre a személyre.