Tudom, követ a köznap: porkolábod - De én ragadlak ünnepi tetőkre És fenn - egy percre - eloldom a láncod.

Kapcsolódó idézetek

1. Olykor a nap egy percre fölragyog, Aztán megint köd ül a bérc felett - Légy oly vidám, amily bús én vagyok - Isten veled. Ignotus
2. Hûtlen szökevény percek, Tudom, mennetek kell. Eltûnhet szép lassan minden az éjben, De téged nem engedlek el.
3. Túl vagyok már a nyáron, túl leszek majd a télen Táncolj velem, táncolj a pengeélen Ne várd, mit hoz a holnap, felejtsd el, ami volt!
4. Menj el, karácson, menj innen sietve, Hiszen családok ünnepnapja vagy te, S én magam, egyes-egyedûl vagyok. Petőfi Sándor
5. Ó, ringó délután, adj nyugalmat, lefekszem én is, később dolgozom. Napod fénye már a bokrokon lóg, s amott az este jő a dombokon. Radnóti Miklós
6. A hosszú ölelésben elvesznek a percek, Lehunyom a szemem, ezzel leplezem a terhet... Elbújok válladon, elrejtem könnyem, Oly nehéz a búcsú, hát ne engedj el könnyen. Egy ölelést, egy csókot azért elviszek az útra, Ezzel szûkösen kibírom, amíg viszontlátlak újra. Children of Distance
7. Ez is csak egy nap, nem a világ vége, a kedvedet ne törje meg! Lenyeled keresztbe, éjféltől meg új nap indul, ennyi lesz. Kowalsky meg a Vega
8. Üstökén ragadd meg a percet. William Shakespeare
9. Rongyos lett az ingem, foldozd meg. Rövid az örömöm, toldozd meg. Kösd meg a nyakkendőm, kibomolt. Emeld fel a szívem, leomolt. Páskándi Géza
10. Padlón vagyok. Láthatod rajtam. Mélyen vagyok. Most csak igazán. Padlón vagyok. Földre zuhantam. Néhány napig még Ne fogadj rám.