Tudtad, hogy a szerelmi csalódás ugyanazt a területet stimulálja, mint a fájdalom? Amikor arra gondolok, hogy elhagyott, az agyam azonnal veszélyt jelez az idegrendszeremnek. Megemelkedik a vérnyomásom, és a pulzusom. Mellkasi fájdalmam van!

Kapcsolódó idézetek

1. Ha szerelmes vagy, az agyadat elárasztja a dopamin. Ugyanaz a hatása, mint a drognak. Gyakorlatilag függő leszel. Ám ha a szerelmestől elveszik szerelme tárgyát, az agynak ugyanaz a része dolgozza fel ezt is, mint amelyik figyelmeztet, ha megégettük magunkat, csontunk törött, vagy felhorzsoltuk a bőrünket. (...) A szívfájdalom nem csupán egy szó. Tudományos alapja van (...). Ez teljesen normális. De minden törött csont vagy törött szív... nos, előbb-utóbb beforr.
2. Tudatomnál voltam, éreztem a veszteség fájdalmát, amely a mellkasomból sugárzott szét, és pusztító hullámokat küldött a végtagjaimba és a fejembe - de el tudtam viselni. Túléltem. Nem mintha a fájdalom gyöngült volna az idők folyamán, hanem mintha én erősödtem volna hozzá, hogy el tudjam viselni. Stephenie Meyer
3. Mellemen érzem nekilóduló szíve öklözését, az én mellkasomban is számlálhatatlanok a dobbanások. Elharapóznak rajtunk a meghitt szerelmes tünetek. Reagál a test, ez lévén a dolga. Vavyan Fable
4. Valahogy a halandóságra figyelmeztet, ha a kedvelt személyt sérülten látjuk. Érzelem-válságos életünkben, a padlásig emelt ingerküszöbünkkel efféle intő jelek nélkül, spontán már nem is gondolunk arra, milyen fájdalmas lenne, ha elveszítenénk őt. Vavyan Fable
5. Annyira régen voltam már szerelmes. Nagyon rég nem éreztem olyat, hogy a hasam liftezik, a mellkasom éget, a lábam remeg. Tudom, hogy le kéne higgadni és észhez térni, de egyszerûen nem megy.
6. Bármikor, ha engedek az érzelmeimnek, fájdalom ér. Mindig ez van. Megismerek egy fickót, azt hiszem, remek a helyzet. Bárkinek az járna a fejében, milyen jó irányban halad, én meg azt várom, mikor ér csalódás.
7. A szerelem számára az a legrosszabb, ha el kell válni. Tudni, hogy egy nélküle töltött éjszaka következik, egy egész éjszaka, egyedül. Amikor beindulnak az önvádaskodó, ideges gondolatok, az embernek felforrósodik az agya, és megkérdezi önmagát, tetszem-e neki? Követtem-e el hibát? Máshogyan kellene viselkednem? Valami mást kellett volna mondanom? (...) Olyan érzés... mintha valaki elvitte volna a szívemet. Tore Renberg
8. Amikor elveszítjük a szerelmünket, az valójában fájdalmas pszichológiai folyamat, mert nemcsak őt kell elengedni, hanem a hozzá fûződő fantáziákat, vágyakat és reményeket. Tari Annamária
9. Az érzelmek az agyból jönnek. De akkor miért mellkasi fájdalmat éreznek az emberek? Miért érezzük úgy, hogy az érzelmeinket a bensőnkben, a szívünk táján hordozzuk?
10. Inkább szenvedek, ahogy korábban szenvedtem, amikor elhagytak azok, akiket szerettem. Inkább nyalogatom a sebeimet, ahogy máskor is tettem. Egy ideig még gondolok rá, megkeseredek, és halálra untatom a barátaimat, mert képtelen leszek másról beszélni, mint arról, hogy elhagyott a feleségem. Majd megpróbálom megmagyarázni, mi történt, éjjel-nappal csak azzal foglalkozom, hogy újra meg újra átgondoljak minden pillanatot, amit együtt töltöttünk, a végén pedig arra a következtetésre jutok, hogy igenis rossz volt velem, velem, aki mindig csak arra törekedett, hogy neki jó legyen. Aztán lesznek más nőim. Ha megyek az utcán, minden pillanatban meglátok valakit, aki lehet, hogy ő. Reggeltől estig, estétől reggelig szenvedni fogok. Ez az állapot eltarthat hetekig, hónapokig, vagy akár egy évnél is tovább. Aztán egy szép napon arra ébredek, hogy nem ő jár a fejemben, és rájövök, hogy túl vagyok a nehezén. A szívem súlyos sebet kapott, de majd begyógyul, és akkor majd újra tudok örülni az élet szépségeinek. Történt már velem ilyen és fog is még történni, ebben biztos vagyok. Paulo Coelho