Úgy látom őt magam előtt, mint egy prizmát, amelybe belefut a napfény, aztán színeire bontva szétszóródik. Minden, ami előtte történt velem, azért volt, hogy vele találkozzak, s minden, ami együtt történt velünk, az egész további életemet meghatározza.

Kapcsolódó idézetek

1. Előző nap még nélküle is volt értelme az életemnek. Most viszont szükségem volt arra, hogy mellettem legyen, hogy meglássam a dolgok valódi fényét. Paulo Coelho
2. Ha utólag visszatekintünk az eseményekre, az olyan, mintha egy prizmán keresztül szemlélnénk a világot, amelynek a fénytörése mindent megváltoztat. Julian Fellowes
3. Õ már azelőtt is az életem része volt, mielőtt még megismerkedtünk volna. Nem volt szükségünk szavakra, pillantásokból, gyengéd érintésekből és mosolyokból is megértettük egymást. Olyanok voltunk, mint két fénysugár, melyek egymás köré fonódva eggyé válnak. Érzékeim kiéleződtek, a színek színesebbek, a szagok, hangok és ízek kifejezettebbek voltak. Bővelkedtünk a gyönyörûség és öröm pillanataiban.
4. Egész idő alatt azt a, mondjuk így, tényezőt kerestem, amely elválasztott tőle. A teste, a mozdulatai, egy pillantása, ahogy öltözik, illatok, hangsúlyok és hazugságok, a szavai, a némasága, bármi. Ám az életének minden fölfedezett, megtalált és leltárba vett részlete és töredéke inkább hozzákapcsolt, egyre közelebb és közelebb vitt hozzá. Hogy aztán végül a befejeződő egész válasszon el végérvényesen tőle. Darvasi László
5. Látókört akartam adni neki, lehetőséget, hogy megismerjen mindent, aminek a megismerése tőlem függ. Nem gondoltam végig pontosan, inkább csak ösztönösen éreztem, hogy ez is hozomány, ez is útravaló az életre. Szilvási Lajos
6. Ha mellém ül, becsukom a szememet, és mint a vakok, ujjaim hegyével "látom" őt. Minden vonását, arcának parányi rezdüléseit, szeme felvillanó fényét, az apró kis ráncokat, mindent, mindent, ami Pista, rögzítek, és magamba zárom örökre, hogy bennem éljen az idő végeztéig. Berkesi András
7. Minden reggel rácsodálkoztam a vonzerejére, és minden délután úgy vártam, hogy lássam, mintha ő maga lett volna a levegőm, ami életben tart.
8. Minden gondolatomat ő köti le. Repülök, lebegek, szárnyalok, akár egy pillangó. Olyan, mintha mindig is ismertem volna őt. Máskor pedig idegennek tûnik. Lehet, hogy ez mindig így van, ha az ember igazán szerelmes. Monika Feth
9. Azért kellene élni (...), hogy felfedezzem a világot, hogy csak mosolyogjak és mosolyogjak, meg nevessek, újra meg újra. Tudom, hogy ezek azok a dolgok, amik számítanak nekem. Rettentő sokat számítanak. De azt is tudom, hogy a szerelem visz színt mindebbe.
10. Ahogyan őt látom, (...) az olyan, mintha a napot látnám kibukkanni a felhők mögül. Jennifer L. Armentrout