Üzenem az otthoni hegyeknek: a csillagok járása változó. És törvényei vannak a szeleknek, esőnek, hónak, fellegeknek és nincsen ború, örökkévaló. A víz szalad, a kő marad, a kő marad.

Kapcsolódó idézetek

1. Az évek százával és ezrével múlnak el, de mi egyebet láthat bármelyik ember is az életből, mint néhány nyarat, néhány telet? Ránézünk egy hegyre, és azt mondjuk: örökkévaló. Annak is látszik... de az idő haladtával a hegyek kiemelkednek és eltûnnek, a folyók megváltoztatják az irányukat, a csillagok leesnek az égről, és hatalmas városok süllyednek a tengerbe. (...) Minden változik. George R. R. Martin
2. Ha a csillagok sem állandóak az égen, akkor semmi sem állandó. Semmi sem tart örökké, minden átmeneti és örökké változik. Anthony Ryan
3. Az ég lehullhat, A föld megmozdulhat, Kiéghetnek a csillagok, Vagy változhatnak évszakok, Elmúlhat egy év, És tönkremehet minden, ami szép, De az én szeretetem megmarad örökké!
4. A történetek amúgy is csak történetek, időtöltésre valók, néha megmozgatnak valamit bennünk, megváltoztatják a frizuránkat, a lakásunkat, a járásunkat, de élet és halál törvényszerûségeit egyik sem képes módosítani, nem ezek mozgatják a csillagokat az égen. Jón Kalman Stefánsson
5. A nagyok kegye, hatalmasok jóakarata, befolyásosak támogatása, a tömegek elismerése, egyének szeretete, minden változik, hullámzik, visszatartani éppoly kevéssé tudjuk, mint akár a Nap, Hold, csillagok futását, pedig ezek a dolgok nem természeti jelenségek: ha elveszítjük, a magunk vagy mások hibájából, véletlen vagy végzet szeszélyéből veszítjük el, de mindez változékony, biztosak sosem lehetünk felőle. Johann Wolfgang von Goethe
6. Az embereknek nem ugyanazt jelentik a csillagaik. Akik úton járnak, azoknak vezetőül szolgálnak a csillagok. Másoknak nem egyebek csöppnyi kis fényeknél. Ismét mások, a tudósok számára problémák. Az üzletemberem szemében aranyból voltak. A csillagok viszont mind-mind hallgatnak. De neked olyan csillagaid lesznek, amilyenek senki másnak. (...) Mert én ott lakom majd valamelyiken, és ott nevetek majd valamelyiken: ha éjszakánként fölnézel az égre, olyan lesz számodra, mintha minden csillag nevetne. Neked, egyedül neked, olyan csillagaid lesznek, amik nevetni tudnak! (...) S ha majd megvigasztalódtál (mert végül is mindig megvigasztalódik az ember), örülni fogsz neki, hogy megismerkedtél velem. Mindig is a barátom leszel. Antoine de Saint-Exupéry
7. Egy vándor vagyok, nehezen megérthető, De nem mindig ég a ház, mikor az ég a tető, Csak sodródok az árral és pont, mint egy folyó, folyok, Nekem az is elég, ha egy csillag rám mosolyog. Follow the Flow
8. Minden változik, még a kő is. Claude Monet
9. A víz mindig mozog, nem áll meg soha. Az eső lehull, aztán leszalad a patak a hegyekből, és folyó lesz belőle. A folyó elkanyarog az óceánig. Aztán elpárolog a víz, felszáll, mint egy lélek a felhőkbe. Aztán, mint minden az életben, megint kezdődik elölről. Jodi Lynn Picoult
10. Szeretem a csillagokat. Az állandóság illúziói, azt hiszem. Újra és újra felragyognak, felrobbannak, kihunynak. De innen tehetek úgy... tehetek úgy, mintha a dolgok maradandók lennének. Hogy az élet hosszabb egy pillanatnál. Istenek jönnek, mennek. Halandók felragyognak, kihunynak. A világok letûnnek. A csillagok és galaxisok rövid életûek: szentjánosbogárként pislognak, majd a hidegbe s porba vesznek. Neil Gaiman