Vajon miért szakít bimbókat a halál, mikor hervadt virágot is eleget talál? Szüleink, testvérünk, értünk ne sírjatok, a halál bennünket csak jobb földbe oltott!

Kapcsolódó idézetek

1. Az élet nehéz. Elveszítünk apákat, testvéreket, anyákat, dalokat és darabokat magunkból. A bot ártatlan hátakra sújt le, az érdemtelent tisztelik, és túl sok a magány. Bolond lennék, ha azért imádkoznék, hogy minden rossz elkerülje a gyermekeim. Ha az ember túl sokat kér, könnyen csalódik. De hadd könyörögjek olyan apróságokért, mint a termékeny föld, az anyai szeretet, egy gyerek mosolya - olyan életért, amelyben több a jó, mint a keserûség.
2. A sírok az élők, nem pedig a holtak számára vannak. Nyújtanak nekünk valamit, amire összpontosíthatunk, a tudat helyett, hogy a szerettünk a föld alatt rothad. A holtakat nem érdeklik a frissen vágott virágok és a faragott márványszobrok. Laurell Kaye Hamilton
3. Hogyha egyszer kis bimbóból Szép virággá érek, Kibontom a szirmaim és Jó anyámra nézek. Amikor majd legszebb leszek, Megcsodál a világ, Édesanya gyenge lesz már, Hervadozó virág. Egy napon majd elbúcsúzunk, Lehullik a szirma, Én pedig csak búslakodom, Harmatcseppet sírva. Bartos Erika
4. Egy jó anya porlad a sír mélyén, Sírva, panaszkodva hozzám beszél: "Gyermekeim emléket emeltek, S minden héten virággal befödnek. Gyöngeségeimért úgy szenvedek, De ők rajtam meg nem könyörülnek. Az üdvömért sosem imádkoznak, A lelkemért misét nem mondatnak." (...) "Szívleljétek meg kérésünket, És nyissátok meg szíveteket. Segítsetek, hogy Isten irgalma A szabadulásunkat megadja!"
5. Ó ne szeress, ó ne, szegény halandó! Földi virágból fonsz remény-füzért, S a föld virága múló, hervadandó, Lehull, ha nyílt, ha néhány perczet ért. Hegedűs István
6. Pajtásaim! értetek a bú; Elhagyni, fiúk, titeket, Ez fáj nekem, ez szomorít el, Ez ver kebelembe sebet... De nem! mi vigadtunk minden időben, Igy hát szomorú a búcsu se légyen. Petőfi Sándor
7. Le kell szólni a földbe, mert a halottak várják a szavunkat. A halottak kíváncsiak. A halottak vágynak az élők szeretetére. A halottak ezért halottak! Juhász Ferenc
8. A virágok arra tanítanak, hogy semmi sem örök: sem a szépség, sem a hervadás, hiszen a magokból új növények serkennek. Jusson eszedbe ez, ha örömet, fájdalmat vagy bánatot érzel. Minden elmúlik, megöregszik, meghal és újjászületik. Paulo Coelho
9. Legjobbjaink rég elhulltanak. Holnaputánra magunktól elfogyunk. Megállj csak, mit motyogsz, öreg bolond? A sírban, hol nemzet süllyed el, Új kedvvel új ifjúság tolong, És bölcsőnek díszíti fel. Csengey Dénes
10. Ha szeretteink lelkét a földbe helyezzük, a föld életre kel, és táplál minket: a halálból élet sarjad. Cecelia Ahern