Vajon nem tévedtem mellékvágányra? Hol szaródott el minden? Vár rám valaki valahol? A három testvérem bátorított és felrázott kicsit, és én úgy tettem, mintha segíthetne rajtam a jó szándékuk. (...) Mert az élet, végül is, mégiscsak egy blöff, vagy nem?

Kapcsolódó idézetek

1. Csak higgye az élet, hogy engem már végleg beskatulyázott! (...) De az élet nagyon téved, mert végtére is: emberek vagyunk. Ember vagyok... akármilyen furcsa, én magam is. Ember. És az ember sokszor megtréfálta már az életet, mikor az azt hitte, sikerül bennünket tökéletesen gúzsba kötnie. Saul Bellow
2. Azt remélem, van valami értelme ennek az életnek, igen, még a mi életünknek is. Túl sok esélyt nem adok neki, bevallom (...), minden valószínûség szerint így is, úgy is elkárhozunk. Talán bolondság, de én mégis azt remélem, hogy azért nyom majd valamit a latban, hogy legalább próbálkoztunk. Stephenie Meyer
3. Ütöttek és én visszavágtam, megcsaltak s én is csalni kezdtem el, hazudtam, loptam, konspiráltam, most már tudom, ezért nem vesztem el. (...) Bûnös vagyok? Nem érzem bûnömet. Mást nem, csupán élni akartam s nem vagyok rosszabb, mint a többiek.
4. - Miért csinálják ezt? Tagadják, hogy bármit is elszúrtak volna a kapcsolatukban. Miért nem vállalják a felelősséget és lépnek tovább? (...) - Talán mindenki attól fél, ha bevallja a hibáit, akkor mások gyengének tartják ezért. - Hát látod, itt téved mindenki. Mert ez maga a felelősség. Egyetértesz? Mert az élet sorozatos baklövésekből áll, igaz? - És aztán életünk végén bánjunk, hogy nem volt belőlük több.
5. - Egyetemista koromban volt egy barátnőm (...). Volt egy ikertestvére. Nem egypetéjû, de akkor is ikertestvér. Nem mintha ez nagy különbség lenne, de az egypetéjûek között általában szorosabb a kapcsolat. A lényeg az, hogy másodéves korunkban az ikertestvére meghalt egy szörnyû autóbalesetben. A barátnőm nagyon különös módon reagált rá. Feldúlta a dolog, természetesen, ugyanakkor mintha meg is könnyebbült volna. Azt gondolta, hogy ezt megúszta. Isten őt választotta. Most már biztonságban van. Egy ember életében csak egy ilyen tragédia lehet. Érted, mit akarok mondani? - Igen, értem. - De az élet nem így mûködik. Vannak, akik egész életükben megússzák. Mások pedig többet kapnak, mint amennyit megérdemelnének. Sokkal többet. És a legrosszabb benne, hogy ez nem mentesít a többi csapás alól. - Az élet nem fair. Harlan Coben
6. Néha úgy érzem, az élet egy átverés. Francois Lelord
7. Néha a balesetek egyszerûen megtörténnek. (...) Haragudni akarsz saját magadra, mert könnyebb elviselni, ha magadat hibáztathatod. De ha olyasmiért okolod magad, amiről nem tehetsz, nem segítesz senkin. (...) Azt hiszem, ez olyan, hogy a lelkünk mélyén azt akarjuk hinni, hogy mindennek, ami történik, van oka. Pedig nincsen. Az élet nem úgy mûködik. Néha az ember rosszkor van rossz helyen.
8. Az emberben felmerül néhanapján a kérdés, hogy megéri-e a fáradság. Nem tudom. (...) Valamikor én is azt hittem, amit sokan mások, hogy a kezdetektől megválthatom a világot. Mindent odaadtam. (...) Mert én ilyen vagyok. (...) Vagy fenékig ürítem a poharat, vagy hozzá se nyúlok. Semmire se mentem vele. A világ ugyanúgy rossz irányba halad. És tudod, mi a furcsa? Nem érzem magam vesztesnek. Sem azt, hogy elárultak. Személyes ügy, barátom, az igazságszolgáltatás.
9. Jó férjem van, szép, okos kislányom, remek diplomám, szerető szüleim. Sikeres ember vagyok. Az utóbbi időben befészkelte magát a fejembe a kételkedés, hogy tényleg sikertörténet-e ez, nem inkább kudarc... egy hang folyton azt suttogja odabent, hogy nem a saját életemet élem, hanem másokét. Azt hiszem, igaza van. Jó lenne letenni ezt a csomagot, amelyben ráadásul nem is tudom, mi van, csak azt érzem, hogy elviselhetetlenül nehéz. Szeretnék megszabadulni valamitől, de nem tudom megfogalmazni, hogy mi az. A magam életét élni, anélkül, hogy el kellene veszítenem azokat, akiket szeretek.
10. Néha úgy érzem, perifériára szorultam. Elmegy mellettem az élet, mindenki babákkal, gyerekekkel veszi körbe magát, mindenkinek más lesz a prioritás, én meg itt ragadtam, mint valami furcsa különc, aki lehet, nem is jó semmi fontosra. Furcsa innen figyelni az élet menetét, olyan, mintha a sor mellett menetelnék. Szentesi Éva