Van valami alapvetően különleges az emberi lényekben. Mi voltunk az első faj a Földön, amelyben egyszerre jelent meg a kognitív funkció és a hatékony, a többivel szembefordítható végtagnyúlvány (a hüvelykujj), és ezért képesek voltunk létrehozni egy olyan technológiát, amely egyszer majd a saját horizontunkat is kitágítja. A Földön rajtunk kívül egyetlen faj sem volt képes erre.

Kapcsolódó idézetek

1. Mi is az állatvilághoz tartozunk, még ha egy kicsit - vagy akár sokkal - okosabbak vagyunk is, mint a többi állat - ez a magyarázat arra, hogy a többiek fölébe kerekedtünk -, de mégiscsak közéjük tartozunk. Kiemelkedésünket egyedül intelligenciánknak köszönhetjük, ami olyan véletlenek révén fejlődött ki, mint a két lábon járás, a szembefordítható hüvelykujj vagy a hangképzésre alkalmas gégefő. Ismerjük el: az ősmocsárból kikecmergő lény képzete sokkal kevésbé felemelő látvány, mint az Isteni ujj és az ember kinyújtott karja közt feszülő ív, ahogy az a Sixtus-kápolna mennyezetén látható. Így hát többé nem az istenek legkisebbike az ember, hanem a leghatalmasabb majom.
2. Az emberi faj tudathasadásos életet él. Mi vagyunk az egyetlen állatfaj, amely saját környezetéből furcsán kilógva kényelmetlenül érzi magát. Lehetséges, hogy ez sajátos kettős természetünknek köszönhető, lévén egyszerre biológiai és kulturális lények. A biológiai evolúció termékei vagyunk, ennek a lassú, természetes, az egyedek differenciális szaporodásával haladó folyamatnak, amelynek eredménye a populáció génállományának fokozatos kicserélődése. Ugyanakkor a kulturális evolúció is hat ránk, ezt pedig az események igen gyors, esetenként az emberi élet időtartamán belüli előrehaladása jellemzi. Bizonyos értelemben mindannyian állandó utazók vagyunk, egyik lábunkat biológiai evolúciós múltunkban vetjük meg, a másikkal óvatosan egyensúlyozunk tomboló kulturális jelenünkben. Talán az emberi élet ezen alapvető ellentmondása rejlik mai problémáink hátterében. David P. Barash
3. Noha mi vagyunk az egyetlen faj, mely intelligenciája révén elvileg képes felülemelkedni a különféle meghatározottságain, mégis sokkal inkább pszichológiai gépezetként, mintsem autonóm gondolkodóként viselkedünk. Boldogkői Zsolt
4. A tudomány és a technológia az, ami az embert a többi élőlénytől megkülönbözteti. A tudománytól leszünk emberibbek - de ezzel még nem mondtam, hogy jobbak, csak azt: emberibbek. Teller Ede
5. Mindannyian egyedi lények vagyunk, (...) s kivételes adottságokkal rendelkezünk, amelyek valódi tehetséggé válhatnak életünk során.
6. Mi, emberi lények nem érjük fel ésszel, hogy milyen hatalmas is Isten. Kivételes agyat és érző, szerető szívet adott nekünk. Megáldott minket a szánkkal, hogy beszélni tudjunk és kifejezésre juttathassuk érzéseinket, szemet kaptunk tőle, hogy lássuk a színes és szép világot, van lábunk, hogy járhassuk az élet útját, kezünk, amivel magunkért dolgozhatunk, orrunk, amivel beszívhatjuk a finom illatokat, fülünk, hogy hallhassuk a szeretet szavát. Malála Júszafzai
7. Annak ellenére, hogy mint faj nem vagyunk tökéletesek, sok mindenen képesek vagyunk változtatni a szabadság, a tolerancia, a racionális gondolkodás és mindenekfelett a többi emberrel való törődés által.
8. Amennyire tudjuk, bolygónkon mi vagyunk az egyetlen faj, amely föltalált egy olyan közösségi emlékezetet, amely nem a génjeinkben és nem az agyunkban tárolódik. Ennek a memóriának a tárházát könyvtárnak nevezzük. Carl Sagan
9. Mégiscsak különös belegondolni, különös tudni, hogy van kezünk, vannak lábaink, tudunk mozogni, beszélni, érzékelni, gondolkozni, hogy lélegzünk, hogy ver a szívünk, meg egyáltalán, hogy életben vagyunk, és hogy ilyen formában vagyunk életben. Pedig mindnyájan természetesnek vesszük, hogy így van, meg hogy kizárólag önmagától van így.
10. Az emberi szervezet egy valódi csoda, iszonyatos dolgokra képes, és az a vicces, hogy ezt csak agyban kell eldönteni. Alapból azért nem tudja ezt az ember, mert létezik egy agyi gát, amely óv és véd bennünket. De ez a határ egy állapot, melyet kemény munkával mind kintebb és kintebb lehet tolni.