Vannak emberek, akikből fény árad mások felé. Lehet, hogy régen alagútban éltek, és az alagútban nem volt más fény, csak ami bennük égett. Aztán, hogy kijöttek az alagútból, a fényük most másoknak világít.

Kapcsolódó idézetek

1. Vannak csillagok, melyeknek fénye világít a földön, Mikor ők maguk már régen nincsenek helyükön. Vannak emberek, akiknek csillogó emléke világít, Amikor ők maguk már nincsenek köztünk. Ezek a fények csillognak és különösen, Ha sötét az éjjel: mutatják az utat az embernek. Szenes Hanna
2. Az élet néha olyan, mint ez a sötét alagút. Előfordul, hogy nem látjuk a fényt az alagút végén, de ha megyünk előre, akkor jobb helyre fogunk érni.
3. Olyan sokáig éltem árnyékban, míg a sötétség a világommá nem vált. De az idő múlásával a szeretteim felkapcsoltak egy lámpát. Ez először elvakított, olyan fényes volt. De az évek során a szemeim hozzászoktak, és most már látok. Így már koncentrálhatok a jövőmre, amely fényes. Fényesebb, mint valaha.
4. Valami fény sugárzott belőle. És egyszerre mindennek a színe megváltozott. A világ kitágult. Reggel örültem, hogy új napra ébredek. És nem volt határa semminek. Az emberek a világon, jó és szép volt valamennyi. És nem féltem többé semmitől. John Steinbeck
5. Mindegy, min mész keresztül, van fény az alagút végén. Nehéznek tûnhet elérni, de meg tudod csinálni. Csak törekedj felé, és meg fogod találni a dolgok jó oldalát. Demi Lovato
6. Az élet nehéz, és sokszor nem látni a rossznak a végét. Néha azt hiszed, az út innen már csak fölfelé vezethet, aztán mégis kiderül, hogy tovább vezet lefelé. Az alagút végén megcsillan a fény, aztán épp oly hirtelen elhalványul. Néha azonban a katasztrófában is van gyógyulás. Néha az ember kap még egy esélyt.
7. Úgy tartják, az alagút végén fény vár minket. De először át kell jutnunk a sötétségen.
8. Egy utazás az életünk, egy utazás a lét, Egy alagútban ébredünk és keressük a fényt. Children of Distance
9. A mosollyal az ember fényt gyújthat önmagában. Reménnyel töltheti el a lényét, és ezt a reményt másokra is átsugározhatja.
10. Boldogok a gazdagok, kiket a fény úgy vesz körül, mint mást a levegőég. Beszívják, kilehelik, s nem is mondhatják többé áldásnak, mert régi sajátjok, velök volt mindig, körülfolyja őket, és sugárkörén át tekinthetik a tárgyakat, melyeket az élet nyújt, mégpedig szebb világításban, mint mi, kiknek előbb könnyeinket és verítékünket kell szempilláinkról letörölni, hogy valamit láthassunk, s akkor is csak ugyanazon tárgyak sötétebb oldalán; mert a derültebb oldal mindig a gazdagok felé fordul. Valami delejes erő mozdítja így a világ tárgyait. Kemény Zsigmond