Ugrás a tartalomra
Idézetem
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0

Vannak jelentőség nélküli emlékképek, amelyek ok nélkül, anélkül, hogy bármi szerepünk volna benne, ránk akaszkodnak, s makacsul megmaradnak emlékezetünkben, miközben mi magunk alig vagyunk tudatában annak, hogy megjegyeztük őket.

Georges Simenon
🌙 Éjszaka ⚖️ Egyenlőség
Ad

Kapcsolódó idézetek

  1. Ragaszkodunk az emlékeinkhez, mintha azok határoznának meg minket. Pedig nem. A tetteink határoznak meg minket.
  2. Az emlékezet nagyon furcsa dolog. Néha megmagyarázhatatlanul megmaradnak benne a dolgok, amikről magunk sem hisszük, hogy megmaradtak. Leslie L. Lawrence
  3. Valójában minden történet hiányos. Az emlékeink még akkor is kilúgozzák őket, ha velünk estek meg, hát még ha mással. Kovács Krisztián
  4. Talán feleslegesen ragaszkodunk olyan emlékekhez, amit többé nem élhetünk át, csak imitálhatjuk, de azzal rontunk a helyzeten. Leiner Laura
  5. Életünk igazi emlékei azok, amelyek, ha emlékezetünk akaratunktól független szeszélye a felszínre veti őket, bármikor képesek ugyanolyan fájdalmat okozni, mint amikor megéltük őket. Zsoldos Péter
  6. Nem tudom, két öntudatlanság között miért oly fontos nékünk az emlékezés. Lehet, hogy meztelen megszokás az egész. Szilágyi Domokos
  7. Éppen azok az egyéni, haszontalan dolgok viselik huncut bensőnk legbiztosabb bélyegét, amelyeket szanaszét hagyunk.
  8. Az emlékek szeszélyesek, tele vannak képekkel, apró részletekkel, jelentéktelennek tûnő hangokkal, amelyek még mindig össze tudják szorítani a szívünket. Paulo Coelho
  9. Azt mondják, az emlékek elnyomhatóak. De az is lehet, hogy csak elraktározzuk őket valahol máshol. Mert mindegy, hogy mennyire fájdalmasak, nincsen nálunk értékesebb. Az életünk legalább annyira a kudarcainkra épül, mint amennyire a sikereinkre. Ezek tesznek azzá, amik vagyunk.
  10. Az emlékeink mi magunk vagyunk... aki nem képes emlékezni, emlékeit megőrizni, az megnyomorodott lélek, szerencsétlen. Aki érzelmek nélkül él át mindent, a végén belül üres marad. Az emlékeink elkísérnek bennünket egész életünkben, részünkké válnak, belénk vésődnek, megkövülnek, szilárdak, súlyosak lesznek. Nemere István
Ad

© 2026 Idézetem. Minden jog fenntartva. Kapcsolat