Ugrás a tartalomra
Véget ért a szünidő. De a fiú nem jött. És így telt el egy egész rettenetes hét, amíg végre megtudta az osztálytársaitól, hogy elment a városból. (...) Abban a pillanatban megértette, hogy bizonyos dolgok örökre elvesznek.
Kapcsolódó idézetek
-
Semmi nem tart örökké. A dolgok elromlanak, távoznak, elvesznek vagy megszûnnek. Vagy valaki elviszi őket.
Robert Repino
-
Egy pillanatnyi öröm vagy bánat is megtanít arra, hogy az idő képlékeny. Vannak érzelmek, melyek felgyorsítják, mások lelassítják; néha úgy tûnik, hogy elveszett - mígnem egyszer csak tényleg elvész, és soha nem tér vissza.
-
Megtörtént az elkerülhetetlen, az eső lecsendesedett, és ő elment. Úgy éreztem, mintha valaki kiszakított volna belőlem egy darabot.
-
Tegnap még azt hitte, hogy a megkönnyebbülés pillanata lesz. Hogy boldogan megy el innen. Hogy elmegy valahonnan, ahová véletlenül született, és ahová nem tartozik. De ebben a pillanatban tudta, hogy egyetlen hazájából megy el, és nincs másik.
Milan Kundera
-
Megpróbáltam visszaszámolni, de képtelen voltam rájönni, hová tûnt nyomtalanul az a sok-sok nap. Azok a feszültséggel, aggodalommal teli hetek... miközben állandóan, rögeszmésen foglalkoztatott az idő, a saját időm valahogy észrevétlenül eltûnt. A tér, amelyben még volt lehetőségem átgondolni a dolgokat, és terveket szőni, elfogyott. Kifutottam az időből.
Stephenie Meyer
-
A dolgok rendje szerint az idő múlásával egy város is alakul, arculata változik. (...) Miközben az ember ösztöneitől, emlékeitől hajtva újra és újra hazavágyik, ahogy kiszáll a kocsiból, vagy leszáll a pályaudvaron, oda az egész. Ahova annyi várakozással készültünk, nincs többé.
Bodor Ádám
-
Felnőtt, de rá kellet jönnie, a felnőttség korántsem olyan, mint amilyennek gyermekfejjel elképzelte. Akkoriban úgy gondolta, eljön majd a nap, amikor dönt, s félreteszi játékait. De egyáltalán nem így történt - csupán az érdeklődés hunyt ki benne irántuk. A játék mind kevesebbet és kevesebbet jelentett, a gyermekkor édes emlékeire az évek pora rárakódott, s azok lassanként feledésbe merültek.
Stephen King
-
Volt már valaha olyan érzésed, hogy egy régi eseménynek nem volt meg a folytatása, vagy csak úgy hirtelen véget ért? Telt-múlt az idő, egyik nap a másik után, és annak, ami egy napon megtörtént, egyszerûen elmaradt a folytatása. Még mindig lóg a levegőben, benned, a maga befejezetlenségével.
Tore Renberg
-
Van, hogy az ember jól érzi magát. Van, hogy az egész napja szuperül telik. Aztán kap egy üzenetet, egy telefont, egy hírt az egyik barátjáról, aki élete legnehezebb pillanatát éli át. A városban mászkálás, a paintball, a szép idő vagy a nevetés. Egy másodperc alatt tûnt el. Hogy ez mi? Ez az élet. Így mûködik. Egyik pillanatról a másikra változik, és egyszerûen nem tehetünk mást, csak annyit, hogy hozzáigazodunk.
Leiner Laura
-
A fiú rohan, hogy meglelje álmai összetört fehér szilánkját, mert ha elengedi kezei közül, akkor eltûnik a távoli szél hangjai között. A jóság, melyet egyszer látott, már eltûnt örökre. Megy előre magányosan, csak a lábai elé nézve. Örökké azt a daloló hangot hallgatta, mely a reggellel eltûnt.