Ugrás a tartalomra
Végtelen: nagyobb, mint a valaha létezett legnagyobb dolog, továbbá nagyobb sok egyéb dolognál. Nevezetesen sokkal nagyobb, mint az elképesztően óriási, a baromi nagy és a "Hû, ezt nézd meg, mekkora!". A végtelen olyan nagy, hogy hozzá képest a nagyság maga is eltörpül. Olyasmiről van szó, amit a gigantikusszor kolosszálisszor lélegzetelállítóan hatalmas képzetével tudnánk érzékeltetni.
Kapcsolódó idézetek
-
A végtelennel kapcsolatban a legfontosabb, aminek tudatosulnia kell bennünk, hogy az nem egyszerûen csak egy nagyon nagy szám. A végtelen minőségileg különbözik bármely végestől, függetlenül attól, hogy milyen óriási, esetleg elképzelhetetlenül nagy számmal kell kifejeznünk a véges mennyiséget.
Paul Davies
-
Amikor az emberek a végtelenről beszélnek, olyan dolgokra gondolnak, amelyeknek soha nincs vége, de a végtelennek egy másik oldala is van. A végtelen hiány is lehet.
-
Ami igazán hatalmas, az kezdet nélkül való, mint a világegyetem. Nem keletkezik, csak egyszerre itt van, mintha mindig is itt lett volna, vagy az égből hullott volna.
Borisz Leonyidovics Paszternak
-
Egyes végtelenek nagyobbak más végteleneknél.
John Green
-
Lehetetlen... végtelen... ezek éppolyan megfoghatatlan fogalmak, mint a reménytelenség vagy a hit. Érezzük őket, áthat minket, ha hagyjuk, de ennél közelebb nem kerülünk hozzájuk.
Robert Lawson
-
A végtelen olyan, mint egy erdő mélyén feltûnő vadállat. Egy pillanatra felvillan valami, de nem vagy biztos benne, hogy tényleg láttad-e... aztán váratlanul ott áll előtted teljes valójában.
-
A végtelen mindenség (...) föltárja előttünk a nagy ellentéteket is, melyek a kicsiny ember s a mérhetetlen kiterjedésû világtestek között léteznek. Porszemnek érzi magát az óriások között azzal a tudattal mégis, hogy kicsinysége dacára saját nagyságát kell csodálnia azoknak óriási méretei fölött.
-
Tegyük fel a kérdést, hogy mit hozhat létre a Végtelen, és az egyetlen lehetséges válasz: Bármit. Bármi jót, bármi rosszat; bármilyen istent, bármilyen gonoszt.
Frank Herbert
-
Az aztán-ra nem gondolunk, csak a most-ra. Talán nincs is aztán, csak most van. A most végtelen, mint a tenger vagy az ég.
-
A Valóság alapvetően korlátlan, időben és térben végtelen, oszthatatlan egész. Ezért végtelen részre és rendszerre, formára és törvényre, térre és időre osztható.