Vegyük észre, hogy nincs vesztegetnivaló időnk, Mert a halál bizonyos, időpontja azonban bizonytalan! Akik összejönnek, azok szét is válnak, s ami összegyûlt, abból semmi sem marad; A felemelkedést hanyatlás követi, a születés vége pedig halál.

Kapcsolódó idézetek

1. A halál olyan tény, amellyel mindnyájunknak szembe kell néznünk. Jöhet egy hosszú élet végén; de hirtelen elragadhat fiatal és erős embereket is. A halál elkerülhetelen. Mihelyt megszülettünk, elkezdünk feléje haladni. Nem annyira az a fontos, hogy mikor halunk meg, hanem az, hogy hogyan.
2. Megszületünk, élünk, meghalunk. Néha nem feltétlenül ebben a sorrendben. Eltemetünk dolgokat, hogy aztán egyszer feltámadjanak. De a halál nem a vég. Akkor mire számíthatunk? Az biztos, hogy az életben semmi sem biztos. Az élet a legtörékenyebb, leglabilisabb, legkiszámíthatatlanabb dolog. Valójában csakis egy dolog biztos az életben, hogy nincs vége, amíg nincs vége.
3. Az élet megy tovább, csak annak nem, akinek búcsút intettünk. Az emberek jönnek és mennek, és mindannyian tudjuk jól, hogy ez így megy, mégis annyira kétségbeesünk, amikor megtörténik. (...) Az életben az egyetlen bizonyosság a halál. Ez az egy biztos; az életnek ez az egy feltétele az, amivel kapcsolatban nem tévedhetünk; mégis, gyakran összetörünk tőle. Cecelia Ahern
4. A természeti jelenségekkel ellentétben - amelyeknek ciklikus váltakozásaiban a halál és az újjászületés követi egymást - egyéni életünk egy megszakadó egyenes vonalhoz hasonlítható: volt kezdete, majd néhány útszakaszt követően többé-kevésbé hirtelen vége szakad, és örökre a semmibe vész. Az idő múlik, és vele együtt az élet is kérlelhetetlenül kicsúszik a kezünk közül. Guido Tonelli
5. Naponként meghalunk, mert naponként elvész életünk bizonyos része s még akkor is, midőn növekszünk, fogy az élet. Magát azt a napot is, melyet töltünk, a halállal osztjuk meg. Lucius Annaeus Seneca
6. Senki sem pótolja éveidet, senki sem fog ismét visszaadni magadnak; életidőd így telik, ahogy telni kezdett: senki vissza nem fordítja, senki fel nem tartóztatja futását; egyáltalán nem hangoskodik, egyáltalán nem hívja fel a figyelmet gyorsaságára: csendben múlik; sem királyi parancsra, sem a nép kegyének hatására nem nyúlik hosszabbra; olyan ütemben halad, ahogyan az első napon elindult; soha el nem térül, soha meg nem áll. Mi történik majd? Te elfoglalt vagy, az élet siet; hamarosan megjelenik melletted a halál, akinek akár akarod, akár nem, rendelkezésére kell állnod. Lucius Annaeus Seneca
7. A váratlan dolgok mindig hirtelen következnek be, előjelek nélkül, mintegy véletlenszerûen. Éppúgy lehetne, hogy ne következzenek be. Mint egy találka, vagy egy levél. Minden eljön egyszer. A halál is eljön, de arra fel kell készülni.
8. Egyetlen elkerülhetetlen sors van, a halál, a halálon kívül semmi nem elkerülhetetlen. Az idő terében, mely a születéstől a halálig terjed, semmi nem megállapodott: változtatni lehet mindenen, még a háborút is meg lehet állítani, sőt meg lehet őrizni a békét, ha eléggé akarjuk és sokáig akarjuk. Albert Camus
9. Mindenkinek megvan a saját halála. Egész életünkben elkísér. A születésünk pillanatában világra jön velünk a halálunk is, aztán a végén kivisz. Vállon kocogtat vagy kézen fog a halálunk, és azt mondja, gyere szépen, itt az idő. Philip Pullman
10. Az idő véges. Az idő nem állandóságot, hanem bizonytalanságot közvetít. Az időnek értéke van. Az idő fogy. Légrádi Gergely