Veszély esetén a látásunk megváltozik - nem a szemünkkel látunk élesen, hanem inkább az egész testünkkel. Mintha az ember a bőrével látna, különösen éjszaka. Ilyenkor szinte az az érzésünk, mintha a neszeket is látni tudnánk, a hallóérzék szerepét is annyira a bőr veszi át. Kinyitjuk a szájunkat és figyelünk, s mintha a szájunk is látna és hallana.

Kapcsolódó idézetek

1. Különös dolgok történnek velünk, amikor meghalunk. Eltûnnek az érzékeink: tapintás, ízlelés, szaglás és hallás távoli emlékké homályosulnak. De a látásunk... a látásunk élessé válik, és a világ, amit magunk mögött hagytunk, hirtelen oly tisztán rajzolódik ki előttünk. Na persze mindaz, ami a holtak számára látható, jórészt élőknek is feltûnhetne, ha vennék a fáradságot, hogy vessenek rá egy pillantást.
2. Ha elveszitjük az egyik szemünket, annál élesebben látunk a másikon. Ha levágják az egyik kezünket, annak ereje is a másikba költözik. És ha elhomályosul agyunknak ama része, mellyel a földi dolgokat szemléljük és értelmezzük, annál nagyobb világosság gyullad abban a másik részében. Walter Scott
3. A testi betegség általában látható tünetekben mutatkozik meg: kiütéssel vagy lázzal jár, esetleg feldagad arcunk, kezünk, lábunk. És mindig kíséri valamiféle fájdalom vagy kellemetlenség, amit a beteg érez, és amiről panaszkodni tud. Az elme betegségeinek, funkciózavarainak azonban nincsenek ilyen könnyedén értelmezhető fizikai jelei. A betegség áldozata a baj lefolyása után szakasztott ugyanolyan lesz, mint annak előtte volt. Gyakran pedig (...) egyáltalán nincsen tudatában betegségének.
4. Ha a veszélyt át lehet gondolni, már nem is félünk tőle. Akkor félünk, ha a veszélyt csak érezzük, de nem ismerjük. Olyan, mintha bekötött szemmel járnék egy ismeretlen utcán. Ronda dolog. Giovannino Guareschi
5. A szem nem csak egyirányú ablak, amin mi nézhetünk a világra, ugyanúgy át lehet rajta látni a másik irányból is, ha valaki megtalálja a helyes szöget. Mint a füstüveg ablakoknál. Ha leárnyékoljuk, belátunk rajta, de addig csak magunkat figyelhetjük, éppen, mint a másik ember szemében.
6. Noha azon nem tudunk változtatni, mit veszünk észre, a figyelmünkön igenis tudunk. A tudatosságunkat tudjuk tágítani vagy szûkíteni, nyitott vagy lehunyt szemmel megtapasztalni. Le tudjuk csendesíteni a bensőnket, hogy többet érzékeljünk kívülről, vagy lecsendesítjük a kinti világot, hogy többet figyelhessünk meg abból, ami belül történik. Rick Rubin
7. A testnek igazából csak két oldala van: a belső és a külső. Kívülről a bőr érintkezik a világgal. Legtöbben egész életünkben kizárólag a külvilágra összpontosítunk, és testünk belső életével csak egy orvosi képzés során ismerkedhetünk meg. A test belső világát a legtöbb ember figyelmen kívül hagyja, egészen addig, amíg valamilyen tünet fel nem hívja a figyelmét a belül zajló félelmetes, titokzatos folyamatokra, amelyek a sötét háttérből irányítanak, és csak traumák esetén vagy mesterséges körülmények közt találkoznak fénnyel. Jonathan Reisman
8. Látás, hang, belső remegés. Látás az, amikor látsz valakit. Hang az, amikor hallasz valakit. Belső remegés pedig a perc, amikor egy mozdulat vagy egy arc győzelmet arat minden felett, ami egészen addig fontos volt számodra. Amikor egy tekintet elmerül az arcodban és bevési magát. Csak úgy, mint a hullámok a víz tükrén.
9. Hangulatunk tudtunkon és akaratunkon kívül befolyásolja látásmódunkat és következtetéseinket. Vasegészségû, nyugodt idegzetû ember egészen másképpen fogja fel ugyanazt a tényt, mint aki beteg és ingerült. Az ember egyszeribe másvalakivé válik, mihelyt beteg vagy ideges. Baktay Ervin
10. Meghallani valamit a legveszélyesebb, az már egyenlő a tudással, a beavatottsággal, a tájékozottsággal. A fülünkön nincs bőrlebeny, melyet ösztönösen leereszthetnénk valami hallatán, nem kímélhetjük meg, ha balsejtelmünk azt súgja, hallani fogunk valamit; akkor már késő. Javier Marías