Voltak olyan elméletek, amelyek olyan mély gyökereket eresztettek a tudományban és a társadalomban, hogy szinte ideológiává váltak, és ezeket leginkább a belőlük következő megállapításokkal támasztották alá.

Kapcsolódó idézetek

1. A gondolatokat át lehet vinni, és azáltal, hogy egyik személyről a másikra visszük át őket, terjedni is képesek. Bizonyos gondolatok - a vallásos hiedelmek, a főzési receptek vagy a tudományos hipotézisek - olyan hatékonyan terjednek, hogy végül hosszantartóan áthathatnak egész népességeket. A kultúrát elsődlegesen és javarészt ilyen fertőző gondolatok alkotják. Dan Sperber
2. A társadalmak alapjai a mitológiák - sőt, egy társadalom legpontosabb definíciója az, hogy egy embercsoport, akik ugyanabban a mitológiában hisznek. Stefan Molyneux
3. Az óriási technikai haladás, a természettudományok eredményei, az az elképzelés, hogy ezek segítségével jószerivel mindent irányíthatunk és manipulálhatunk, magát az életet is, s az a tapasztalat, hogy a technika lelki és biológiai létében is befolyásolja az embert - mindez oda vezetett: nem is sejtett mértékben lerázhattuk magunkról azt a hiedelmet, hogy a természeti törvények és különösen az organikus folyamatok változhatatlanok.
4. Létezik egy valós léthelyzet, ez tagadhatatlan, de túl nagy ahhoz, hogy bárki teljes egészében megismerje, ezért képzeletünk segítségével megérthetővé kell tennünk. Vagyis mindenkinek van ideológiája, és ez jó. Olyan sok információ ömlik az agyunkba, a szenzoros élményektől kezdve a változatos véletlenszerû és közvetett ingerekig, hogy szükségünk van valamiféle személyre szabott rendezőelvre ahhoz, hogy úgy tudjuk értelmezni ezeket, ami lehetővé teszi a döntést és a cselekvést. Világnézet, filozófia, vallás: ezek mind a feljebb definiált ideológia szinonimái, és a természettudomány is, bár az másképp, speciális módon abból kifolyólag, ahogyan folyamatosan egyeztet a valóság változatos módszerrel történő vizsgálataival, és élesíti a fókuszt. Kim Stanley Robinson
5. Az új elméletek már eleve magukban hordják saját túlhaladásuk, cáfolatuk csíráit, és egy idő múlva újabb ismeretek, friss elméletek keletkezéséhez vezetnek.
6. Az értelem iszonyatosan hosszú ideig csak tévedéseket termett, néhány ilyen tévedés hasznosnak és fajfenntartónak bizonyult: aki ezeket elfogadta vagy örökölte, nagyobb sikerrel harcolt önmagáért és utódaiért. Az állandóan továbböröklődő és végül csaknem az emberi faj alapvető javaivá vált téves hittételek például a következők: hogy léteznek huzamos ideig tartó dolgok, hogy vannak azonos dolgok, hogy léteznek dolgok, anyagok, testek, hogy valamely dolog az, aminek látszik, hogy akaratunk szabad, hogy ami nekem jó, az önmagában szintén jó. Az ilyen tételek tagadói, a kételkedő emberek csak nagyon későn léptek föl - csak nagyon későn lépett föl az igazság, mint a megismerés legerőtlenebb formája. Friedrich Nietzsche
7. A tudomány fejlődésében nem egyszer láttuk, hogy valahányszor az elméletek az elvont jeleknek és körmönfont gondolatmeneteknek csak kevesek részére járható sûrûjévé rendszereződtek, mindannyiszor jött valami új alapvető felfedezés, egy tény vagy új rendszerező gondolat, és ezek egyszeriben világossá és egyszerûvé tették, ami az előbb még érthetetlen volt. Öveges József
8. Az illúziók a jövőbelátás illúziójából erednek: az emberek hitekre és meggyőződésekre akasztják az életüket. Ungvári Tamás
9. Az elmúlt évtizedekben (...) elindult egy áramlat, amelynek fő tézise az volt, hogy szinte bármi tartozhat a kultúra fogalmába, vagy ha nem oda tartozik, be lehet oda emelni.
10. Hogy az ember olyan okok eredménye, amelyek a legkevésbé sem törődnek a céllal, amelyhez viszik őt; hogy eredete, növekedése, reményei és félelmei, szeretete és hite semmi más, mint atomok véletlen együttesének folyománya; hogy sem a szenvedély, sem a hősiesség, sem a gondolat és érzés intenzitása nem mentheti át az egyéni életet a síron túlra; hogy a korok minden munkája, minden odaadás, minden ihlet, az emberi géniusz minden, Napnál csillogóbb ragyogása arra van ítélve, hogy kialudjék a Naprendszer roppant halálában, és az Ember alkotásának temploma sírját lelje egy romokban heverő Univerzum törmelékei között - mindezek a dolgok, ha nem is teljesen vitán felüliek, de annyira közel állnak az igazsághoz, hogy semmilyen filozófia sem remélhet elfogadást, ha elveti őket. Bertrand Russell