A tudomány fejlődésében nem egyszer láttuk, hogy valahányszor az elméletek az elvont jeleknek és körmönfont gondolatmeneteknek csak kevesek részére járható sûrûjévé rendszereződtek, mindannyiszor jött valami új alapvető felfedezés, egy tény vagy új rendszerező gondolat, és ezek egyszeriben világossá és egyszerûvé tették, ami az előbb még érthetetlen volt.

Kapcsolódó idézetek

1. Minden tudomány fejlődését az egyre átfogóbb elméletek megjelenése jelzi, amelyek korábban egymástól függetlennek tekintett tényeket foglalnak egybe, és a megelőző elméletekhez képest kiterjesztik hatókörüket. Martin Rees
2. Azokban a korokban, amikor az ember tudása még csak töredékes volt, az új felismerések csupán a tudomány egy-egy részterületének újjászervezését vonták maguk után; mostanra azonban a tudás olyan egységessé vált, hogy a tények és az elmélet legapróbb elhajlása a teljes intellektuális zavarodottság állapotába sodor.
3. Amit megértünk, az már egyszerû. Aztán valaki hozzávesz az eddigi ismeretekhez egy újonnan megismert jelenséget, és ezzel a dolgok bonyolulttá válnak. Majd, ha valaki beilleszti a rendszerbe az új jelenséget, minden ismét egyszerûvé válik. Teller Ede
4. Mindig van valami új, amit a tudomány felfedezhet, és (...) minden tény, amit magától értetődően elfogadtunk, teljesen tévesnek bizonyulhat.
5. A tudomány általában nem szép szabályos módon, lineárisan fejlődik, a felfedezések sokszor nem úgy követik egymást, hogy azonnal minden a helyére kerül. John Gribbin
6. A tudomány jövőt fürkésző törekvései, és az ennek nyomán születő következtetések a már megismert és kipróbált törvényszerûségek további általánosításán alapszanak. Az így születő tudományos előrelátások egy része, mondhatjuk, hogy döntő többsége, a későbbi korok során módosul, megváltozik. Az alapirányok azonban általában megmaradnak, és a változások csak a kivitel módozatait érintik, mégpedig az új objektív törvények és összefüggések felismerése következtében. Ezekkel a változásokkal, nehézségekkel a tudomány mûvelői tisztában is vannak, és nem szégyenük ezt bevallani. Nem vindikálják maguknak a csalhatatlanságot, mint a tévelygések kufár apostolai.
7. A tudomány mint módszer annyiszor bevált korábban reménytelenül érthetetlennek tartott problémák megoldására, hogy mindenképp érdemes mindent, ami csak jelenség a világban, megkísérelni ezzel a módszerrel is megérteni. Csak tudnunk kell, hogy vannak egészen más módszerek is a világ megismerésére és élhetővé tételére. Mérő László
8. A váratlan felfedezés jelentősége nem csupán tényszerûségében rejlik, (...) az alapvető ténybeli vagy elméleti újítások a tudós világát minőségileg is átalakítják és mennyiségileg is gyarapítják. Thomas S. Kuhn
9. Newton idejében egy mûvelt ember - még ha vázlatosan is, de - megszerezhette a teljes emberi tudást. Ám azóta a tudomány fejlődési üteme ezt lehetetlenné tette. Az elméletek állandóan változtak, hogy számot adjanak az új megfigyelésekről, de sohasem voltak kellően feldolgozva és leegyszerûsítve, hogy az átlagember is megértse őket. Specialistának kell lenned, és akkor is csak reménykedhetsz, hogy megértheted a tudományos elméletek egy kis hányadát. Stephen Hawking
10. Ha alaposan megfigyeljük, kiderül, hogy a világ összes bonyolult jelensége a természet rendkívül szervezett törvényszerûségeinek eredménye. Időnként gyorsan megértjük ezeket a szabályokat, de gyakrabban előfordul, hogy felfogásukhoz és szemléltetésükhöz leleményes kísérletekre van szükség. Siddhartha Mukherjee