Téma
Aggodalom idézetek
-
- Már nem tudom, hogy ki is vagyok. Olyan ember, akivé nem gondoltam volna, hogy válhatok. Próbálok jó döntéseket hozni (...), és folyamatosan dühös vagyok. Szánalmas vagyok, és nem tudom, hogy mit tegyek ellene. Csak megbántom az embereket. Azokat, akiket sosem akarnék, de egyszerûen nem tudom irányítani. Már nem tudom, hogy mit tehetnék. - Tudom, mit érzel. Mélypontnak hívjuk.
-
Gyerekként vagy fiatalon nem álmodtam se jót, se rosszat, csak az öregség sodorja újra meg újra felém a múlt hordalékából keményre gyúrt iszonyatot, amely azért olyan riasztó, mert feszesebbre komponált, tragikusabb, mint bármikor is átélhettem volna, hiszen a valóságban egyszer sem történt meg velem az, amitől sikoltozva ébredek. Szabó Magda
-
Minden anyagi kínod attól van: nem adhatsz nekem eleget; minden depressziód a talán sohasem megvalósuló remények, törekvések, az elmúló élet miatt; hogy ha ilyen hibátlan, tökéletes kapcsolatban élünk, miért nincs minden tökéletesen rendben körülöttünk. Mit mondtam, mit mondhattam volna. Boldogok vagyunk - még így is. Ki lát a jövőbe? Az egyetlen, amit tudok, hogy ketten leszünk az életben is, a halálban is. Szabó Magda
-
Léteznek az örökletes betegségek és a szerzett betegségek. Előbbiekért a rossz génjeinket okolhatjuk, utóbbiakért a körülményeinket. Van azonban egy harmadik kategória is, amiről egyre többet hallani. Ezek a "kapott", jellemzően kitalált betegségek. A felelősöket a pszichológusok között érdemes keresni. Szigeti Ildikó
-
Nem az a baj... hogy egyedül sétálok. Nem az a baj, hogy egyedül ülök a padon, a kávézóban, a tengerparton. Nem az a baj, hogy egyedül alszom el este, és egyedül ébredek reggel. Sem az, hogy egyedül iszom a reggeli kávét, és eszem a pirítóst. (...) Nem az a baj, hogy egyedül. Az a baj, hogy nélküled. Csitáry-Hock Tamás
-
Ha egy nő komoly elszántságot és makacsságot tanúsít, akkor szemtelen. Ha egy férfi viselkedik elszántan és konokul, akkor hû önmagához. A nyelv gúnynevekkel illeti a nőt, ha megpróbál megszabadulni béklyóitól, kitörni abból a szerepből, amelyet a férfi erőltetett rá. A munkájában igyekvő és ambiciózus nőről előszeretettel mondják, hogy érzéketlen a gyerekei iránt, anyai ösztöne gyenge, ám ha egy férfi helyezi a családját a munka elé, akkor félig nőnek, rossz munkaerőnek, szerencsétlennek számít. Jón Kalman Stefánsson
-
A baljós vésztartalék-állapot. E tragikus tünetegyüttes a végsőkig kimerült, ám csakazért-sem alvó gyermekből zubog felszínre, mikor bekapcsol tartalékenergia-rendszere, felfokozva reakcióit, hangerejét, vásottsági hajlamait. Megőrjíti a - bármely korú - dedet, s az elcsigázza, felőrli környezetét, heves költözködésre ingerelve távolabbi szomszédokat is. Vavyan Fable
-
Ha abban a közegben, ahol neked biztonságban kellene magadat érezned, bántanak fizikailag, bántanak érzelmileg, akkor nem alakul ki az a gránittömb a lábad alatt, aminek nagyon jó lenne ott lennie, és akkor ezt a bizonytalanságot viszed tovább a felnőtt életedbe, és ezt a bizonytalanságot viszed tovább a szülőségedbe is.