Téma
Ateizmus idézetek
-
Az áltudomány: pótlék. Tudománypótlék azoknak, akikben él a vágy a világ bármilyen felszínes megismerésére is, de nem szereztek elegendő ismereteket ahhoz, hogy megkülönböztessék a tudományt az áltudománytól és beleesnek a látszólag egyszerû felismerések csapdájába. Valláspótlék azok számára, akik nem tudják nélkülözni világnézetük kialakításában a természetfelettit, de nem érik be a bevett vallások nyújtotta tanításokkal. Beck Mihály
-
Semmi sem egyszerûbb Isten nemlétének bizonyításánál (...). Ami megvalósulhat kevesebb princípium révén, sohasem valósul meg több révén. De úgy tûnik, minden, amit a világban látunk, megvalósulhat annak feltevésével is, hogy nincs Isten: mivel a természeti jelenségek a természetre, céltudatos tevékenységek pedig az emberi észre vagy akaratra vezethetők vissza mint princípiumukra. Semmi szükség tehát Isten létének feltevésére. Csányi Vilmos
-
Akinek az általános valóság túl áttekinthetetlen és ellenőrizhetetlen, aki úgy érzi, hogy ő ebben a valóságban egy senki, olyan valaki, akinek hallgass a neve, és akinek nincs mit mondania, nincs beleszólása az élet alakulásába, se tágabb, se szûkebb értelemben, az saját valóságot épít magának. Mert az ember, ha teljesen jelentéktelennek érzi, nem bírja elviselni önmagát sem. Axel Hacke
-
Eddig soha nem definiáltak egy olyan Istent, amely ne lett volna nyilvánvalóan önellentmondásos és képtelen, soha nem írták le Istent olyannak, hogy a fogalom róla az emberi gondolkodás számára lehetséges lenne. Semmilyen filozófia, semelyik vallás nem hozott ilyen jó hírt a világnak, mint az ateizmus hírei. Annie Besant
-
A tudományos álláspont tiszteletben tartja az egyén hitét, de nem veszi komolyan a vallás állításait. Ha nem így lenne, akkor nem távoli világokban keresnénk az élet és az intelligencia nyomait, hanem itt a Földön próbálnánk meg az angyalokat vagy a sátánt felkutatni, megkísérelnénk felvenni a kapcsolatot a Mindenhatóval, illetve vizsgálnánk a lélek halál utáni sorsát. De nem tesszük. Nem véletlenül. Boldogkői Zsolt
-
Az ember, aki alaposan meggyőződött az okság törvényének egyetemes mûködéséről, egy pillanatra sem tudja elfogadni egy létező gondolatát, aki beleavatkozik az események folyamába. Számára nincs értelme a félelem vallásának, és ugyanilyen kicsi a társadalmi és erkölcsi vallásnak. Egy Isten, aki jutalmaz és büntet, elképzelhetetlen számára annál az egyszerû oknál fogva, mivel az emberi cselekedeteket külső és belső szükségletek határozzák meg, így Isten szemében az ember nem tehető felelőssé jobban, mint amennyire egy élettelen tárgy felelős azokért a mozgásokért, amelyeket végez. (...) Egy ember erkölcsi magatartása rokonszenven, neveltetésen, szociális kapcsolatokon és szükségszerûségeken kell, hogy alapuljon; semmi vallásos alap nem szükséges. Albert Einstein
-
Egy ateista úgy érvel, hogy a világ teljes mértékben, minden részleteiben racionális és logikus: mindennek megvan az okozati és magyarázati láncolata... De ha megkérdezzük azt, hogy miért volt az Õsrobbanás, vagy miért vannak a törvények, akkor azt a választ kapjuk, hogy, nos, ennek nincs oka. Más szóval a fizika törvényei ok nélkül léteznek. Miután azzal érvelt, hogy a világ minden pontjában racionális, az ateista azt állítja, hogy végül is abszurditásra épül. Paul Davies
-
Egy folyó nem emelkedik magasabbra a forrásnál. Teljesen irreális az a hit, hogy a világban olyan okozatok találhatók, mint például a személyiség, erkölcsösség, szabadság és intelligencia, amelyek ne lettek volna jelen a világot létrehozó okban. Egyszerûen tarthatatlan álláspontnak tûnik, hogy az anyag - az értelem, erkölcs és személyiség nélküli anyag - lenne a dolgok egyedüli, eredendő okozója!