Carpe diem idézetek

Így mondják szokásosan: "időt múlatni", "az idő elmúlatása" - ekképpen szólnak azok, akik nem tudnak jobbat kezdeni az életükkel, mint hogy elfolyatják, vagyis megkerülik, kitérnek útjából, amennyire csak lehet. (...) Ám én másmilyennek ismerem az időt: dicséretre méltónak találom, még végső hanyatlásában is, hiszen a természet kedvezésekkel adta kezünkbe, így csak magunkat hibáztathatjuk, ha nem bánunk vele a hozzá méltó tisztességgel, amikor ránk nehezedik, vagy amikor haszontalanul elszökik tőlünk... Aki a jelenben él, annak édes az élet. Michel de Montaigne

A jelen megbecsülése a túlélőnek természetes, hiszen ő életének minden egyes percében még egy percet élt, és percenként kapott még egy percet. A túlélő az élet ravaszságának a cinkosa. Konrád György

Az idő halad, s tán észre sem vesszük, de ha állandóan a múltba révedünk, az életünk megtorpan. Egyedül a ma és a holnap számít. Mindaz, ami még előttünk áll. Stéphane Garnier

Életünkben meghatározó az a felismerés, hogy a többi lénnyel közösen átélt, feltételekhez kötött boldogság mulandó, és hogy legkésőbb a halállal minden párkapcsolat véget ér. Ezért fontos, hogy minél kevesebb elvárásunk legyen, ne éljünk a múltban vagy a jövőben, hanem minden porcikánkkal élvezzük a jelen pillanatot. Aki elég érett, belátja ezt, és nem fogja többé játszmákra pazarolni idejét, hiszen tudja, hogy minden pillanat az utolsó lehet. Õszintének kell lennünk, mert a dolgok mulandósága nem egy elvont elképzelés, hanem olyasvalami, ami folyamatosan, minden percben megtörténik. Ole Nydahl

Aki elmulasztja a pillanatokat, végül elmulasztja egész életét. Az élet, akár egy pillanat: mulandó; s miért ne élnénk szépen a kicsit, ha abból áll össze az egész? Lucius Annaeus Seneca

Most éled azt az életet, melynek feladatait előzőleg nem tudtad teljesíteni. Milyen jó lenne tudni, mik ezek a feladatok. És meg is tudod, ha figyelsz. Úgy mondják: ha éber vagy. Vagy még inkább: tudatos. Tudatosság alatt nem az állandó készenlétet, nem önmagad görcsös felügyeletét értem. Tudatosság számomra az, amikor felismerem a láthatatlanul szövődő összefüggéseket; amikor érzékelem, hol a helyem a világban. Nem a múltban élek, nem is csak a mában, de nem is a jövőben. (...) Csak úgy: vagyok. Berente Ági

A múlt már elmúlt, és nem hozhatod vissza. Az életet most kell élni, ha élni akar az ember.

Én azt hiszem, a halhatatlanságot nem a halál órájában, hanem az élet folyamatában kell keresni. A halálunk utáni jövő vajmi keveset jelentene nekünk, ha nem élnénk meg a jelenben, ahogy félig-meddig öntudatlanul megéljük azt a kort is, mikor még nem léteztünk. Életünk egyetlen pillanata sem mozdulatlanná dermedt jelen, hanem jövő, jelen és múlt egymásba fonódó szövedéke. A múltról látszólag keveset tudunk, a jövőről még kevesebbet, s mégis hatnak az életünkre: így éljük meg minden pillanatban a halhatatlanságot. Gyurkó László

Nem az eseményeknek, hanem nekem van hatalmamban, hogy a mai napom boldogságáról döntsek. Eldönthetem, hogy boldog leszek, vagy boldogtalan. A tegnap halott, a holnap meg nem jött el. Egyetlen nap áll rendelkezésemre, a mai, én pedig ezen a napon boldog leszek. Groucho Marx

Ha tudatában vagyunk az elmúlásnak, ugyanakkor számításba tudjuk venni az emberi létben rejlő hatalmas lehetőségeket, sürgető érzés tölt el bennünket. Buddha

Mintha álmot élt volna át, de olyan álmot, mely elenyészik ugyan, de természetfölötti gyönyörûség érzését hagyja maga után a lélekben, hogy aztán egész további életében azt kergesse az ember. Honoré de Balzac

A józanságnak az az előnye, hogy az ember értékelni tudja azt, amije van. Képes élvezni a pillanatot. Nora Roberts

Mi a célod? Mire törekszel? Mindaz, ami jövendő, bizonytalan: a percnek élj! Lucius Annaeus Seneca

Az időérzékelésünk azon múlik, hogy mennyit tudunk kiaknázni az előttünk álló lehetőségekből. Akkor érezzük, hogy kevés az idő, ha úgy érezzük, hogy az előttünk álló lehetőségeket nem tudtuk kihasználni. (...) A mai ember előtt annyi lehetőség áll, és annyira azt érzi, hogy ezeket nem képes mind kihasználni, hogy ezért érzi az időnek a rövidségét, és ezért van benne ez az állandó, zaklatott rohanás. Ha ezt vissza tudnánk venni, akkor rettenetesen tudnánk élvezni azt, amit a 21. század nyújt.

Az ember ragadjon meg minden örömet és kielégülést, amit az életből ki tud préselni, mielőtt a kikerülhetetlen végső gyötrelem bekövetkezik. A halandó testet ki kell használni, ki kell facsarni az utolsó cseppig, amíg nem késő.

Fontos szerintem, hogy ne csak a múlt történéseivel és a jövő tervezgetésével foglalkozzunk, hanem legyünk a jelenben is. Nagyon nem mindegy, hogy leéled az életed vagy megéled az életed. Hajnóczy Soma

Egy napját nem tudom megfogni és körülhatárolni életemnek, mert a mai napomban benne van a tegnap emléke és a holnap vágya, sőt úgy érzem, hogy az egész múltam és egész jövőm bizonyos értelemben benne foglaltatik mindennapi életemben. Ahogyan személy szerint folytatásnak és kezdetnek érzem magam a világban, ugyanígy napjaim is folytatásai és kezdetei a történelmi folytonosságnak, úgy mondhatnám: a jelenben létezem, és az időtlenségben élek. Néha majdnem kétségbeejtő ennek a tudata, máskor azonban boldogsággal tölt el az az érzés, hogy az egyetemesség része vagyok, s hogy a világ ezer történését, az emberi küzdelmek sokértelmûségét, a tengerek vadságát és a virágok szelídséget, a lemondás szomorúságát és a kezdeményezés örömét, a múltat és a jövőt egyszerre hordom a tudatomban. Néha majdnem kétségbeejtő ez a határtalanság, (...) és én mégsem kívánok változtatni rajta. Nem akarok eltelni magammal, nem akarok dogmákba vakulni és formulákat szajkózni. Nem leélni, hanem megélni kívánom az életemet. Kassák Lajos

Rájöttem, hogy a jelen, a pillanat fontosabb, mint a jövő (...) és közben az is kiderült, hogy néha a jelen, a pillanat magától értetődően átvezet a jövőbe. Fejős Éva

A múltból tanulunk, de a jelen az, amiben élünk, és a legjobban egy cél köt minket a jelenhez.

Az idő rohan, egy villanás, egy pillanat, s a jelen máris múlttá változik. Pillanatról pillanatra a jövő ott csillog az ember markában, ha nem ragadja meg anélkül, hogy összeroppantaná, ha nem alakítja anélkül, hogy széttörné azt a pillanatfolyamot, semmi sem marad belőle. Ray Douglas Bradbury