Téma
Csalás idézetek
-
Az ember legszánalmasabb tulajdonsága, hogy mindenre választ keres, nem képes szemet hunyni, mindegy, mi lesz a vége, öröm-e vagy bánat. Ha például egy nő azt gyanítja, hogy a férje viszonyt folytat, mindenáron bizonyítékot igyekszik találni a házasságtörésre, még ha így nem egyéb is a célja, mint hogy tönkretegye a saját házasságát.
-
Hallgass! Nem azért jöttem, hogy te beszélj, hanem hogy én elmondjam... én mindig jónak láttalak, mindig őszinte, normális embernek tartottalak, hogy verhettél át, hogy voltál erre képes? (...) Tudod, hogy mi történik, ha egyszer elveszíted a másik bizalmát? Az, hogy soha többé nem hiszel majd annak az embernek! Ha akkor hazudott, most mért ne tenné ugyanazt? Elérted azt, hogy innentől kezdve, soha többé nem lehetek biztos benned. (...) Én a legszebb dolognak hittelek az életemben, de kiderült, hogy a leggonoszabb vagy.
-
Akik egyszer elárultak, azoknak az emléke életed végéig elkísér téged. És valahányszor előugrik, mindig visszaránt a múltba. Ilyenkor aki megbocsátást kutat, az hibát követ el. Ugyanis a megbocsátás egyenlő a feledéssel. Ne tépelődj tehát sokat, hogy elnézd a bûneiket, hogy bárkinek is megbocsáss, mert ezt a tőrt már beléd döfték, ott van a hátadban, és csak mélyebbre fúródik, valahányszor mentséget keresel a tetteikre.
-
Nem az ő szerelméért kell felelősséget vállalnod, hanem a sajátodért! Azzal tetted tönkre az összes eddigi jelentős kapcsolatodat, hogy olyasvalamiért próbáltál felelősséget vállalni, ami nem a tiéd volt. Ezzel olyan állapotot hoztál létre, amely a kölcsönös függésről, az önállótlanságról és a tisztelet hiányáról szólt.