Harag idézetek

Az ivás sok mindent felhoz, ami a lélek mélyén lapul. (...) Ami a józannak a fejében, az a részegnek a nyelvén. Jevgenyij Alekszandrovics Jevtusenko

Tegnap kuszán, napittasan remegtem én is. Arcomon izzott a nyári rozsda: veríték, vér és szerelem. Ma már hideg van. Elsáppadt az erdő, hova múlt, hol van a tegnapi hőség? (...) Ma nem vagy itt. Im elküldöm neked a haragom. Nagyon szenvedj. Mint én. Akarom. Lányi Sarolta

Harag: mindössze öt betû, de ami a betûkből összeáll, képes egész sorsokat megmérgezni. Az egyik legveszedelmesebb dolog, ami csak létezik, mert szisztematikusan, ám szinte észrevehetetlenül férkőzik be életünk minden lehetséges szegletébe.

A szégyen a léleknek olyan fájdalom, mint ha egy vörösen izzó vasdarabot belenyomnának a húsomba. (...) Az a fájdalom, amit ez a vörösen izzó vas kelt a testemben, hasonló ahhoz a fájdalomhoz, amit a megszégyenítés kelt a lelkemben. Feldmár András

Ahogy az erős fény árt a látásnak és az erős hang a hallásnak, éppígy az erős sérülések elveszik a lélek erejét.

Az emberek inkább fizetnek vissza egy sérelmet, mint egy szívességet, mert a hála teher, de a bosszúállás öröm. Publius Cornelius Tacitus

Izzó katlan, magába zárva forrt a dühtől, haragtól, hallgatástól és nehezteléstől, alig várta, hogy felégesse Josianát. Soha még ember ok nélkül nem gyûlölt úgy asszonyt. Miatta nem aludt, éjjel-nappal vele törődött, megvetette és dühöngött miatta. Talán kicsit szerelmes volt belé. Victor Hugo

A veszekedés arra való, hogy mindketten kimondjátok, aminek el kell hangoznia. De tisztességesen kell csinálni, és nem régi sebeket felszaggatni vagy egymást hibáztatni.

Mi engem ölt, a forró gyötrelem, most végig ömlik rajtad, mint a genny, sötét leszel, behorpadt néma seb, akár az éj, s az arcom odalent. Pilinszky János

Mikor a nevem meghallod, könnybe lábad a szemed, Ahol az ég és a föld összeér, ott nevetek feletted! Szemem vértől izzik, haragomtól óvjon meg az ég, Mikor a szikrából vad tûzvihar lesz, nincsen menedék! Szeretlek gyûlölni! Gyûlöllek szeretni! Children of Distance

Fájt a mellkasom, mintha a düh valami lufi lenne, amely egyre nagyobbra fújódik bennem, de csak nem akar kipukkadni.

Az indulatainkon való uralkodás nem azonos a harag elfojtásával. Csupán azt jelenti, hogy nem a megszokott módon reagálunk a haragunkra. Gary Chapman

A gyûlölet visszasugárzik a gyûlölködőre, majd felőrli annak lelkét.

Minden nagy politikai mozgalom olyanok fejéből pattant ki, akik iszonyú dühösek voltak. A harag néha jó szolgálatot tesz, ha helyes célra használod fel. Holly Bourne

A bánat még a legerősebb és legfegyelmezettebb elméket is megzavarhatja. George R. R. Martin

Miért vagyunk olyan biztosak abban, hogy az öngyilkosság hátte­rében csakis pszichés zavar állhat? Miért nem jut eszünkbe, hogy az illető tudatosan, hosszú és kínzó mérlegelés után dön­tött a befejezés mellett? Talán, mert haragudni akarunk. Ha ismernénk és értenénk az okot, meglehet, nem tudnánk rájuk haragudni. Ez végképp összezavarna minket, a kognitív dis­szonancia pedig kínzó érzést, szorongást keltene bennünk. Haragudni egyszerûbb. És fájdalommentesebb. Az itt maradottak számára. Szigeti Ildikó

Minél súlyosabb a minket ért sérelem, annál valószínûbb, hogy spontán reagálunk ahelyett, hogy átgondolt választ adnánk - vagyis úgy viselkedünk a bántalmazóinkkal, ahogy azt az érzéseink diktálják, nem pedig úgy, ahogy kellene.

A hiúság elrútítja a lelket, vagyis tulajdonképpen halálos döfés kellene hogy legyen - önmagának; de nem, csak sebeket ejt magán, így lesz "sértett hiúság". Franz Kafka

Csak el ne hagyj mert akkor magamba miattad tépek és jönnek a szomorú képek mert képes vagyok ölni és halni a világba végül belemarni dühöm és bosszúm szörnyû jelét Ákos

Szememen keresztül mérgezett szavakat szívtam magamba, sokkal dúsabbakat, mint amilyeneket tudtam; s valami különös hatalom a szavak erejével újrateremtette bennem olyan őrültek történetét, akikhez semmi közöm nem volt, a marcangoló szomorúságot, egy egész élet lassú pusztulását: hátha megfertőznek a szavak, s halálos lesz a mérgezés? Szívtam magamba a szót, engem szívott magába a kép, s végeredményben csak az mentett meg, hogy a két egyidejû veszedelem kölcsönösen semlegesítette egymást. Jean-Paul Sartre