Téma
Író idézetek
-
Az író, ki a tisztességtudás és jó nevelés határainak ismerője, óvakodik, hogy mindent kieszeljen: nagyrabecsülésének az olvasó értelme iránt mivel sem adhatja inkább tanújelét, minthogy barátilag megfelezi véle a dolgot, valamennyit az olvasó képzeletére bízva, a többit pedig megtartva magának. Laurence Sterne
-
A történetek olyanok, mint a folyók, amelyek csak arra képesek menni, amerre a terepviszonyok megengedik, mégis azt a látszatot keltik, mintha a maguk útját járnák, ebben az értelemben az emberi képzelet úgy mûködik, (...) mint a gát: megállítja a folyót, a saját erejét használja föl arra, hogy eltérítse az akarata ellenére, (...) tehát az a legfontosabb, (...) hogy az ember képes legyen fölállítani ezeket a bizonyos gátakat, amelyek közé már szabadon beengedheti a történetét.
-
Az írók mindenre emlékeznek (...). Különösen a fájdalomra. Vetkőztess egy írót pucérra, mutass rá a forradásokra, és ő még a legkisebbnek is elmondja a történetét. A nagy sebekből pedig nem amnézia lesz, hanem regény. Némi tehetség nem árt persze, ha az ember író akar lenni, de az egyetlen igazi feltétel az, hogy minden egyes forradás történetére emlékezz. A mûvészet lényege a szívós emlékezet. Stephen King
-
Az üzletember a realitásérzékéből él, a fantázia burjánzása elég veszélyes lehet - az ember ott is esélyt lát, ahol semmi sincs, nagyobbnak látja a rizikót, mint amilyen valójában -, következésképpen a jó üzletember elég száraz egy figura. (...) Az író azonban éppen a fordítottja, főleg, ha tudományos-fantasztikus mûveket ír. Ha fejlett realitásérzéke lenne, hozzá sem fogna a regényíráshoz, hiszen annak valószínûsége, hogy meg is jelennek a mûvei, jóval kisebb, mint hogy a hóember túléli a pokolban. A fantázia területén viszont hatalmasnak kell lennie, mûvésznek, valódi artistának; a lehetetlen, az ép észnek ellentmondó, az abszurd dolgok területén igazán otthon kell hogy legyen, a legtévesebb gondolatmeneteket is következetesen kell végigvinnie, meg kell hazudtolnia teret és időt, számára semmi sem lehet lehetetlen. Andreas Eschbach
-
Az ember rendkívüli dolgokra képes. Hatalmas agyának és ügyes ujjainak köszönhetően holdra száll, széthasítja az atomot, nyitott szívmûtétet végez, fagylaltot készít, operát szerez és verseket ír. Igaz, hogy ezzel párhuzamosan néha borzalmas dolgokat mûvel - megkínozza vagy épp megöli embertársait, kihasználja az érző állatokat annak érdekében, hogy silány minőségû kajákkal tömje meg a bendőjét, és tömegpusztító fegyverek egész arzenálját spájzolja be arra az esetre, ha épp ki akarná irtani a többieket. Azonban az ész és a kegyetlenség mellett más fontos tulajdonságaink is akadnak: el tudunk gondolkodni a tetteinken, tanulni tudunk a hibáinkból. Natalie Fee
-
A Teremtő az emberi fajnak két könyvet adott: az egyikben fenségét jelentette ki, a másikban akaratát. Az első a látható világ, melyet Õ úgy teremtett, hogy az ember szemlélve az Õ teremtésében uralkodó nagyságot, szépséget és harmóniát, felismerhesse Isten mindenhatóságát. A második könyv a Szentírás.