Téma
Kultúra idézetek
-
A szegénységnek tompán sajgó monotóniája van: a keddek olyanok, mint a péntekek; a júniusok olyanok, mint a szeptemberek. Az élet az étel miatti örökös aggódásról szól, hogy meddig fog kitartani, meg a számlák esedékességéről, meg a szorongásról, hogy vajon ki van-e fizetve a lakbér. Tévénézés, veszekedések, nyugtalan alvás vagy a szorongó ébren fekvés. És nagyjából ennyi. Nincs semmi más. Nincs változatosság, nincs változás, nincsenek családi események, sem vakációk. A születésnapok jönnek és mennek. Szörnyûek, elviselhetetlenek, nyomasztóak. Nathan Filer
-
A többi gyerek mind megérkezett a szüleihez. Megszülettek környékbeli kórházakban, biztonságban családokhoz kerültek, otthonokba költöztek be, hazaköltöztek. Te miért nem jöttél? A lelkemben már ott várt egy rácsos ágy, csillagos ágynemûvel. Minden készen állt. Mindig. Mindig tisztán, készen és frissen odakészítve. Ott voltak a rugdalózók a felhőkkel és kövér, repülő mackókkal díszített komódodban. A szívemben lévő szobádban. Te miért nem jöttél? Linn Skaber
-
Egész életedben azt hiszed, tudod, ki vagy. Minden reggel felkelsz, felöltözöl, csinálod, amit éppen kell, közben próbálsz egy kicsit szórakozni, és azt gondolod, hogy ez vagy, az vagy, amiket csinálsz. Aztán egy nap (...) nem csak az vagy, amit csinálsz. Ha olyat teszel, amit előtte soha, akkor más lesz minden. És megváltozol (...), meg a dolgok is, és minden más lesz.
-
Miért nem lehet csendben álldogálni? Iskola, mi van az iskolában. Hát szerintük én erről élvezettel beszélek? Hagyjuk már azt a rohadt iskolát. Komolyan, ha egyszer kijárjuk az összes osztályt, nagyon megünnepeljük. Mert akkor már hiába kérdezik, hogy mi van a suliban: semmi, kijártam, pont. Leszakadhatnának már erről a témáról. Miért nem azt kérdezik, merre csavarogtunk mostanában, mikor készítettem utoljára íjat meg csúzlit, mikor voltam pecázni, van-e már újabb kvarcjátékom? De ilyeneket egyik sem kérdez, csak a hülyeség mindig. Hartay Csaba