Téma
Kutya idézetek
-
Vajon ugyanannyit ér az a pénz, ami a pénztárcánkban lapul, és az, amit majd csak egy év múlva fogunk megkapni? Ha az összeg ugyanaz, akkor látszólag igen. Van itt azonban egy jelentős apróság: az időtényező. Egy ma rendelkezésre álló pénzösszeg már ma elkölthető vagy befektethető, és így jövedelmet (kamatot, osztalékot, hozamot, árfolyamnyereséget) termelhet, tehát értékesebb, mint egy későbbi időpontban megkapott pénz, különösen, ha a gazdaságban infláció van jelen. Ezenkívül a már birtokunkban lévő összeg biztos, a későbbre várható pénz viszont bizonytalanabb, ez a kockázat pedig nyilvánvalóan szintén csökkenti a jövőbeli pénz értékét. Solti Gabriella
-
A tudomány sok-sok ismeret konzisztens rendszere. Ez a konzisztencia az, amivel az áltudományok már nem versenyképesek. Mivel senki nem birtokolja egymaga ezt az egész tudást, a tudomány szükségképpen kollektív, társadalmi jelenség - ami sokak véleményével ellentétben nem a tudás relativitását jelenti. Egyedül nem lehet okosnak lenni, így annak a gondolatnak sincs semmi értelme, hogy az áltudományok az egyéni emberi butaság termékei lennének. Ahogy társadalmi jelenség a tudomány, úgy társadalmi kudarc az áltudomány.
-
A nélkülözés csodás tanítómester. Aki abba születik, hogy minden könnyen megy, az nem tudja értékelni, amit kapott. Ha valaki mindig napsütésben él, nem tudja, milyen a vágy a borús téli időszakban a nap örömére. Ha valaki mindig elért mindent, mert a szülei segítettek, soha nem tanul meg harcolni magáért. Pedig a felnőtté válás nagy kihívás. Előbb-utóbb kikerül az ember a burokból, ahol a semmiből jött, de céltudatos fiatalokkal kell versenyeznie. Yvonne Dederick
-
Az ember, mint a Természet megismerője: eszmét követ. Az ember, mint a Természet ura: rögeszmét. Megismerni ugyanis semmit sem lehet önmagunk megismerése nélkül, s aki magát csak felszínesen ismeri, tudja, hogy van benne egy önző és mohó ego, s van egy magasabb valója, akinek célja nem a birtoklás és a hatalom, nem a "természet leigázása", hanem az emberiség, a jóság és a szeretet. Erről azért tud kivétel nélkül mindenki, mert nincs olyan pillanata az életnek, amikor ne kellene arról döntenie, hogy kit szolgál: az életet, vagy a halált, a fényt, vagy a sötétséget, az áldást, vagy az átkot, a szeretet, vagy az önzést, önmagát, vagy az igazságot. Müller Péter