Lélek idézetek

Az arc, amely korábban egy volt a sok közül, a lélek által egyetlenné válik. (...) Mindenki láthatja, de csak egy veszi észre az arcot. Csak egyvalaki látja meg benne maradéktalanul a lelket. Csitáry-Hock Tamás

Egy párkapcsolat nem akkor születik meg, amikor először meglátjuk egymást - és nem akkor megy tönkre, amikor már "kívül" ellehetetlenül. A lélek láthatatlan világában minden előbb történik! Müller Péter

A lélek nem létezik. Isten nem létezik. Csak döntések vannak, betegségek és halál. Chuck Palahniuk

Senki nem akarja elhinni azt az egyértelmû és szemmel látható valóságot, hogy valahányan igen hasonlatosak vagyunk. A legtöbben inkább hisznek a láthatatlanban, valószínûtlenben: hogy a sors megíratott a csillagok állása szerint: hogy számukra létezik egy spirituális gyökerû entitás, a különlegesség és csodák világa; hogy akad olyan, aki olvas a gondolatokban; vagy hogy a végzet megjövendölhető, elkerülhető.

Az elme beszédességre hajlamos, és "kitûnő" gondolatokat és véleményeket tulajdonít magának. Ha alaposan megvizsgáljuk, kiderül, hogy ezek a vélemények semmit sem érnek. Mind hiábavaló, nincsen jelentőségük, sem valódi értékük. Mindenki elméjét vélemények végeláthatatlan sora tölt ki, és ha igazi valójukban látjuk ezeket, a vélemények csupán az elme állapotai.

Lelkünk két - egymással rossz viszonyban élő - testvérből áll: egy gondolkozó és egy érző szellemből. A két alak értékének összege állandó, egyik csak a másik hátrányára növekedhet. (...) Ennek az egészségtelen állapotnak csak akkor lesz vége, ha a differenciáló kiválasztódás létrehozza az embert, akinek a lelke csak egy alakból áll: vagy tisztán gondolkodóból - ez az ember mindig győzni fog - vagy egy tisztán érzőből: ezt az embert sohasem lehet majd legyőzni, mert legyőzetését nem fogja tudomásul venni.

Mi marad az emberből halála után? Kell, hogy valahol tovább létezzen, ha nem is abban a formában, ahogyan addig. Örök lázadó az agy, a tudat - nem tud belenyugodni, hogy megsemmisül. Nemere István

Mélységesen hiszek abban, hogy a vér, a test bölcsebb az értelemnél. Szellemünk tévedhet. De amit vérünk érez, hisz és mond, az mindig igaz. David Herbert Richards Lawrence

Amikor a szellem a legéberebb bennünk, mi magunk úgy csodáljuk a valóságot, ahogy az megmutatja magát nekünk, és boldogan tekintünk sötét-fényes formájára.

Látjuk a halottakat álmainkban, és élőnek hisszük őket, de közben tudjuk, hogy meghaltak. Ez az álombéli agymûködés nem logikus, de vajon nincs-e valami sajátos logikája? Vannak dolgok, amelyek meghaladják az értelmet. Hogyan foghatjuk fel a másodperc ezredmilliomod részét? Mégis léteznie kell a matematika alapelvei értelmében. Charlie Chaplin

Sohase értjük meg a másikat, sohase ismerhetjük meg akaratának, vágyainak minden hullámzását. Sohasem sejthetjük a másik lelkének misztériumát, bármily közel érezzük is hozzánk. Guy de Maupassant

Az emberi lélek is tele van az evolúcióban gyökerező érzelmekkel. Magatartásunkat tovább színezi a környezet, amelyben élünk, de a "hardware-t", az alapvető tulajdonságokat javarészt a sajátos genetikai jellemzők határozzák meg. Rudi Westendorp

Az élet megy tovább nélkülem?! Még mit nem! Túl fontos vagyok! Örökké fogok élni! Nagyon kecsegtető az a kilátás, hogy egy bennünk élő örök szellem túléli testünk hanyatlását, így nem kell azon a lehetőségen töprengenünk, hogy létezésünk csak egy pillanatnyi csippanás a radaron.

A legtöbb embernek vannak megérzései, intuíciói, de ezeket nem tartja lényegesnek, "nem hisz bennük" (amúgy nincs szükség hitre, hanem nyitottságra és tapasztalásra van szükség), így az az ajándék, amire szert tehetne általuk, elszáll a semmibe. Ha ezeket a bizonytalan, misztikus sejtéseket kibontjuk a ködből, és tiszta, éles fényben rájuk nézve konkretizáljuk, akkor a tudatosságunkat kiterjesztjük egy olyan területre, ahonnan olyan segítséget kaphatunk a mindennapokban, mint semmi mástól. Ara Rauch

Minden lélek halhatatlan. De néhányan közülük olyan állapotban vannak, amit a legtöbb ember életnek sem nevezne. Ez egyfajta álomtalan alvás, majdnem azt mondhatnám, hogy kóma. Előfordul, hogy egy-egy lélek felébred ebből az állapotból. De olyanok is vannak, akik olyan sokáig alszanak, hogy nem tudni, magukhoz térnek-e valaha is. Hogy miért van ez így? Õszintén szólva halvány fogalmam sincsen. De mindenesetre ez az állapot már nagyon közel van a halálhoz.

Semmit sem tudunk. Még a velünk élő szeretteinkről sem tudjuk, mi zajlik a fejükben. Ismerjük a természetüket. Hogy mit szeretnek és mit nem. Sejtünk a vágyaikról valamit. Mégsem tudjuk, mi zajlik a fejükben. Száraz Miklós György

Nézlek téged, Szemedben A mély bőség. Ami felettünk van, Az ugyanaz az ég. Ha nem lennél, én eltévednék, A földet az égbe, Az eget a földbe, Mélyre temetném. Hajnalom éjjelén Újra rád találnék.

Meghalásunk igazság szerint inkább a túlélők dolga, semmint a magunké; mert akár tudjuk idézni, akár nem, lélektani szempontból teljességgel érvényes a tréfás bölcs szava, hogy amíg mi vagyunk, nincs halál, és ha a halál van, mi már nem vagyunk, hogy tehát köztünk és a halál között egyáltalában nincs reális kapcsolat, semmi közünk hozzá, legfeljebb a világnak meg a természetnek van hozzá köze - amiért is minden élőlény roppant nyugodtan, egykedvûen, felelőtlenül és gyanútlan önzéssel tekint elébe. Thomas Mann

A szem, amelyikkel a világot látod, a te szemed. Külső szemeddel az emberekre figyelsz, belső szemedet megőrzöd önmagadnak. Amikor visszatekintesz, nem magadat látod, mert nem tükörbe nézel, hanem az embereket. Hogyan vélekedsz a többiekről? Amikor másokra figyelsz, amikor másokat ítélsz meg, úgy véled, szemed csalhatatlan. Milyennek látod önmagad? Amikor tükröt tartasz magad elé, egy számodra kedves lényt pillantasz meg. Ismert vonásait szereted, mert biztonságot nyújtanak neked; ismeretlen arcát, melyek olykor téged is meglepnek, megértéssel fogadod. Vajon ugyanígy teszel a többiekkel is?

A legerősebbek lelkében is vannak sötét szobák, befalazott folyosók, örök homályba burkolózó pincehelyiségek, melyekben megnevezhetetlen dolgok laknak. Még aki azt állítja, nem fél semmitől, az is egész életében tart attól, hogy felbukkan valami, amitől mégis tartania kell, valami, ami megfosztja tulajdon legyőzhetetlenségének illúziójától. Ha mástól nem, az ismeretlentől mindenki fél! A halál pedig nem más, mint a legnagyobb ismeretlen. Miért szégyellném hát, hogy félek a haláltól?