Téma
Média idézetek
-
A helyi választásokról tudósító legjobban felszerelt hírszerkesztőségnek a helyi szerkesztőségnek kell lennie. Ha szerencsés, és még megvan. A szavazás napjának végén a remek helyi újság itt marad, vár és figyel. Mikor figyel, a politikusok hatalma kisebb, a rendőrség a népet szolgálja, még a nagy cégek is igyekszenek jobban viselkedni. Ez a nemzedékek óta tájékoztató és utat mutató mechanizmus már nem úgy mûködik, mint régen. Te is jól tudod, milyen az országban a mérgezett beszédmód, az értelmes vita miféle paródiájává silányult. Ez történik, mikor a helyi szerkesztőség bezár, és az országban senki sem figyel a közösségekre: szem elől tévesztik őket.
-
Az ember legfeljebb egy, legjobb esetben maximum két területen lehet szakértő. Az újságírókat, akik tíz, húsz, harminc különböző témában is megszólalnak, nem lehet komolyan venni. Az elemzéseik, véleményeik és "átfogó magyarázataik" - még ha határozottan is adják elő őket - gyakran semmit sem érnek. Rolf Dobelli
-
A vállalatok a környezetük felhasználása révén jutnak nyereséghez. A bánya- és az olajvállalatok a fizikai környezetüket aknázzák ki, a közösségi médiavállalatok pedig a társadalmi környezetüket. Ez kiváltképp alávaló, mert a közösségi médiavállalatok befolyásolják az emberek gondolkodását és viselkedését anélkül, hogy ez utóbbiak ennek tudatában lennének. Ennek messzemenő negatív következményei vannak a demokrácia mûködésére nézve. Soros György
-
A felesleges, sőt káros holmik termelése manapság már olyan aggasztó méreteket öltött, hogy csaknem vele azonos léptékû reklámiparra van szükség ahhoz, hogy az embereket rábeszéljék, vegyék, egyék és használják (el) mindezt a - valójában semmire való - sok szart. A reklámoknak ez a fajtája helyenként ugyanolyan mérgező szemét a szellem számára, mint ami a földnek a dioxin, a plutónium, és más ezekhez hasonló - vagyis az emberi kultúra anyagcseréjének legundorítóbb - ürüléke. A média feladata pedig éppen abban áll, hogy mindezt a szemetet - jó pénzért! - két kézzel szórja. Werner Pieper
-
Amikor az internet közel 30 évvel ezelőtt elindult, senki nem látta előre olyan negatív hatásait, mint a magánszférába való benyomulás, a közösségimédia-függőség vagy az álhírek terjedése. Akkor hogyan tudnánk ma megjósolni a mesterséges intelligencia adta összes lehetőséget és potenciális fenyegetést?