Születésnap idézetek

Az internetes vélemények képesek egy éttermet a mennybe repíteni, vagy a pokolba taszítani. Míg régebben néhány újság kritikusaitól rettegtek a vendéglősök, ma mindenkitől tarthatnak, aki valaha átlépi a küszöbüket. A rendszer persze igazságosabbá is vált, hiszen a több száz vagy ezer felhasználó visszajelzése alighanem hitelesebb képet ad az ételekről és a kiszolgálásról, mint egy-egy nagy tekintélyû kritikus szubjektív értékelése. Kordos Szabolcs

Minden film, minden regény azt sugallja, hogy várjunk az igazira… Van, hogy csak a cél lebeg a szemünk előtt, és nem vesszük észre a jeleket. Összetévesztjük az érdeklődést a közönnyel. A komolyat a komolytalannal. Persze az is előfordulhat, hogy nem jól végződik a dolog. Lehet, hogy egyedül maradsz… Nehéz lesz, de lassan rájössz, hol szúrtad el, és újrakezded. Megkönnyebbülsz, mert tudod, hogy valami jobb vár rád. És ez a történet is jól végződik, hiszen továbbléptél. Van még egy eset: ha a sorozatos visszautasítások, a hiába várt telefonok, a rosszul értelmezett jelek, a kínos helyzetek, a hatalmas káosz ellenére… soha, egyetlen percre sem adod fel a reményt.

A felnőtté válás egy dolgot jelent: függetlenséget. Mind vágyunk rá. Néha más embereket használunk, hogy kiharcoljuk magunknak. Néha a másikban találjuk meg. Néha a függetlenségnek ára van, és ez az ár lehet nagyon borsos is, mert a legtöbbször harcolnunk kell, hogy kivívjuk függetlenségünket. Soha nem adjuk fel és soha nem mondunk le róla.

Sokan mondják, hogy "muszáj változtatni", de ez csak egy utat jelent. Egy út megléte pedig még nem jelenti a szabadság meglétét. Két út közül már lehet választani. Eleve nem lehet mindenki boldog, az csak keveseknek jár. Csernus Imre

A jövő sötét hely. Ott mindnyájan meghalunk. Mark Lawrence

Soha nem tudjuk, mi is vár még ránk, Mit a végzet majd kitalál, Míg az álmunk él, mit a sors ránk mér, Egy szívben írva áll...

Ha egy embert olyannak veszünk, mint amilyen, tulajdonképpen rosszabbá tesszük, de ha olyannak vesszük őt, amilyennek lennie kell, akkor azzá tesszük őt, amivé lehetne. Johann Wolfgang von Goethe

Ha egy embert olyannak veszünk, mint amilyen, tulajdonképpen rosszabbá tesszük, de ha olyannak vesszük őt, amilyennek lennie kell, akkor azzá tesszük őt, amivé lehetne. Johann Wolfgang von Goethe

Láttál hullni lombot Rohanó folyóra Hervadozó fáról? Úgy száguld el veled Az élet folyója. Ábrányi Emil (ifj.)

Sokáig hívták a nőket királynőknek, csakhogy a királyságban, amit ők kaptak, nem érdemes uralkodni. Louisa May Alcott

Mennyi szép remény, és mind hamvába hol, Mennyi büszke tervünk, mind dugába dőlt, Mennyi butaságot hord hátán a föld, Mindnyájunk úrnője, a halál tudja jól. Van, ki untig játszik, táncol és dalol, Van, ki tehetséget mûvészetbe tölt, Van, ki szívszándékra szép álarcot ölt, Van, ki e világot megvetve szónokol. Hív ábrándok, eszmék, gondok tára vár, Természettől szülten ezerarcúan Tévelygünk e kusza, rövid életen, Hisz itt, a földön minden gyorsan elsuhan, És nem kísér soká a jószerencse sem. Egy marad örökké, mindig: a halál.

A homokdûnék a széllel változnak, de a sivatag ugyanaz marad. Így lesz a mi szerelmünkkel is. (...) Ha a Történeted része kell, hogy legyek, akkor egy napon visszatérsz. Paulo Coelho

Egyetlen embernek sincs joga egyetlen másik emberhez sem. De ahhoz sincs joga senkinek, hogy tönkretegye a másik életét.

Néha azzal is nehéz megküzdeni, ha álmaid valóra válnak. Fejős Éva

Nincs rémesebb dolog, mint ha valakinek az idő múlásával nem születik meg a belátása is. Az idő múlásával az embernek nem szabad megállni egy bizonyos ponton, ahol fiatal korában volt. Schubert Éva

Ha egy felhőt elég sokáig nézünk, (...) legyen az bármekkora is, a felhő előbb-utóbb eltûnik az égről. Toroczkay András

A harsány hang soha versenyre nem kelhet a tisztával, még ha az suttogás is.

A világ tele van születő csillagokkal. Az egyik szikrázó csillag te magad vagy. Téged is, akár a többi csillagot, egy szép fény ölel körül. Õ a te utad, melynek különböző lépcsőit járod.

Furcsa, hogy a kor előrehaladtával az ember mennyire másképpen gondolkodik a sorsról és a végzetről. Fiatalon még meg vagyunk győződve arról, hogy az élet csupa választási lehetőség. Ott állunk megannyi ajtó előtt, kinyitunk egyet, mögötte még több ajtó, ott is választunk egyet és így tovább. De nemcsak azt választjuk ki, hogy mihez akarunk kezdeni, hanem azt is, hogy mivé akarunk válni. És igazából még az sem zavar, ha hangos csattanással időről időre bezárul mögöttünk egy ajtó. Ahogyan az sem, hogy az ajtók közül sok ugyanoda vezet, ahová történetesen egy másik is. És az sem baj, ha az ajtó zárva van, hiszen ott van a többi, lehet újra próbálkozni. Az, hogy a választási lehetőség csupán illúzió, fel sem merül bennünk, hiszen csak azt akarjuk megtudni, hogy mi van az ajtó mögött, a mögött, amiről azt reméljük, hogy közelebb visz a titok nyitjához. Amíg ifjú az ember, így tekint az életre. Aztán valamikor, amikor az ember nagyjából az élete feléhez ér, megváltozik. Kétségek, csalódások, kudarcok, felesleges ismétlődések veszik át a kíváncsiság helyét. Lassan kezdjük felfogni, hogy már több ajtó van zárva előttünk, mint ahányon még benyithatunk. Egyre többet tekintünk hátra, ahelyett, hogy előre néznénk. Ami eddig jelentéktelen volt, annak hirtelen óriási súlya lesz. Richard Russo

Ha rongyos vagyok is, legbelül csak megmaradok hercegnőnek. Könnyû lenne a hercegnőt játszanom, ha selyembe-bársonyba öltözhetnék. Sokkal nagyobb dolog úgy maradni meg hercegnőnek, hogy ezt senki nem tudja. Frances Hodgson Burnett