Téma
Tudomány idézetek
-
Az értelem iszonyatosan hosszú ideig csak tévedéseket termett, néhány ilyen tévedés hasznosnak és fajfenntartónak bizonyult: aki ezeket elfogadta vagy örökölte, nagyobb sikerrel harcolt önmagáért és utódaiért. Az állandóan továbböröklődő és végül csaknem az emberi faj alapvető javaivá vált téves hittételek például a következők: hogy léteznek huzamos ideig tartó dolgok, hogy vannak azonos dolgok, hogy léteznek dolgok, anyagok, testek, hogy valamely dolog az, aminek látszik, hogy akaratunk szabad, hogy ami nekem jó, az önmagában szintén jó. Az ilyen tételek tagadói, a kételkedő emberek csak nagyon későn léptek föl - csak nagyon későn lépett föl az igazság, mint a megismerés legerőtlenebb formája. Friedrich Nietzsche
-
A pap csak egyetlen nagy veszélyt ismer: s ez a tudomány - az ok és az okozat egészséges fogalma. A tudomány azonban egészében véve csak kedvező viszonyok közepette fejlődik - idő és szellem bősége kell az embernek ahhoz, hogy "megismerjen". (...) "Következésképpen az embert boldogtalanná kell tenni" - a pap logikája minden korban ez volt. Friedrich Nietzsche
-
A tudomány sok-sok ismeret konzisztens rendszere. Ez a konzisztencia az, amivel az áltudományok már nem versenyképesek. Mivel senki nem birtokolja egymaga ezt az egész tudást, a tudomány szükségképpen kollektív, társadalmi jelenség - ami sokak véleményével ellentétben nem a tudás relativitását jelenti. Egyedül nem lehet okosnak lenni, így annak a gondolatnak sincs semmi értelme, hogy az áltudományok az egyéni emberi butaság termékei lennének. Ahogy társadalmi jelenség a tudomány, úgy társadalmi kudarc az áltudomány.
-
Vannak "alkalmazott" tudományok, amelyek az alapjukul szolgáló "tisztáktól" sok mindenben különböznek, de szintén tudományok; ilyen az alkalmazott matematika, az alkalmazott pszichológia és a technikai tudományok. Nem ugyanilyen joggal ugyan, de létezik az alkalmazott költészet is. Ide tartoznak mindazok a költők, akik egy olyan világnézet vagy világrend hirdetőinek és terjesztőinek érzik magukat, amely nem tőlük maguktól származik. Robert Musil
-
Konspirációs teóriák szövik át az előítéletes gyûlölségek terebélyes szövetét, s hazugságok viselik a hitelesség gúnyáját. Ma nem csupán a tudomány és az értelem, hanem egyidejûleg az irracionalizmus korszakában is élünk. Sokan, akik a tudományos és a technológiai forradalom bûvöletében élünk, el sem tudjuk képzelni, hogy e két világ vetélkedésében a tudás marad majd alul a miszticizmussal szemben, pedig ez is egy lehetséges forgatókönyv. Boldogkői Zsolt
-
A tudományos kérdések megválaszolásakor a valóság jelenségeiből és a kísérletek eredményeiből kell kiindulni, és nem bibliai idézetekből, vagy teológiai tételekből. Ezzel még nem követünk el szentségtörést, hiszen Isten éppúgy jelen van a természet törvényeiben is, mint a Szentírás szövegeiben. Galileo Galilei
-
A legtöbb faj elvégzi saját fejlődését, menet közben ókumlálja ki a dolgot, ami pontosan az a módszer, amit a Természet szándékolt. És ez az egész roppant természetes meg szerves meg összhangban áll a világmindenség titokzatos körforgásával, amely azt hiszi, hogy semmi sem ad olyan jól egy fajnak erkölcsiséget (...), mint az évmilliókig tartó, igazán csalódást keltő "próba és tévedés" módszer. Ez alkalmasint rendben is van a faj szempontjából, ám a ténylegesen belekeveredett egyének szemszögéből igazi disznóság. Terry Pratchett
-
A tudományt nem újonnan teremti meg minden új nemzedék, a tudomány olyan, mint a folyton égő fáklya, amely nemzedékről nemzedékre száll. Világos, mi a kötelességünk azokkal szemben, akik átveszik tőlünk, s továbbviszik ezt a fáklyát: segítenünk kell őket, de ne diktáljunk nekik, mert a dogmatizmus ártalmas, gátolja a tudomány fejlődését és még inkább a tudósok nevelését.
-
Az ember mindig egyszerre két birodalomban tevékenykedik. Az egyik a mindennapi emberi gyakorlat, a munka, a technika, a technológiák, kísérletek, megfigyelések következetes valósága, a másik, nem kevésbé fontos birodalom az absztrakt mentális tér, az elméletek, az elme konstrukcióinak világa. Ehhez a birodalomhoz tartoznak a babonák, a mesék, a mítoszok, a vallások, a filozófiák, az olyan szigorú szabályok szerint teremtett világok, mint a matematika és a geometria. Mind a két birodalom emberi és nagyszerû - örök problémáinkra hol az egyikből, hol a másikból kölcsönzött eszközökkel keressük a választ és várjuk a segítséget. A természettudomány az egyetlen olyan találmányunk, amely mindkét birodalomban egyformán gyökeret eresztett. A tudományos elmekonstrukciókat látszólag szabadon építjük az absztrakt mentális térben, de gyakorlati problémák megoldására használjuk azokat, és csak azokat, amelyek a gyakorlat világában is mûködnek. Csányi Vilmos