Téma
Világ idézetek
-
Mindannyian összetett emberek, sokoldalú személyiségek vagyunk: félelmeket táplálunk, igényeink vannak, néha egymásnak is ellentmondó vágyak között őrlődünk. A világ odakint legalább ennyire zavaros és ellentmondásos. Ha nem vigyázunk, a bennünk tomboló erők, amelyek ide-oda rángatnak, végül könnyen szétszakíthatnak minket. Nem lehetünk egyszerre Dr. Jekyll és Mr. Hyde - huzamosan biztosan nem. Ryan Holiday
-
A világ azért mûködik, mert az emberek egyetértésben hiszik, hogy mûködik. Ad egy darab papírt egy boltosnak, és kisétál egy ruhával, mert megegyeztek, hogy annak a papírnak értéke van. Érintkezhet több ezer kilométerre lévő emberekkel az interneten, és azt mondja rá, csacsogott velük. A zsebében lévő tablet hozzáférést biztosít az összegyûjtött emberi tudás egészéhez, a csonthelyrerakástól az atombomba-készítésig. És ebből semmi sem igazi. Marcus Sakey
-
A világ a szemünk láttára uniformizálódik; a telekommunikációs eszközök egyre fejlettebbek lesznek; a lakásokat újabb és újabb háztartási eszközök népesítik be. Az emberi kapcsolatok fokozatosan ellehetetlenülnek, és ettől azoknak a történeteknek a száma is lecsökken, amelyekből felépül egy ember élete. És lassacskán kibukkan a halál arca, teljes pompájában. A harmadik évezred csodálatosnak ígérkezik. Michel Houellebecq
-
Tér van épp elég odafent, és gyerekes dolog lenne azt képzelnünk, hogy a legközönségesebb galaxisok egyikének ebben az eldugott kis szegletében volna valami különleges. A földi élet csupán kis kóstoló abból, hogy mi minden megtörténhet a világegyetemben. A mi lelkünk csak egy a sok közül. Carlo Rovelli
-
A világ egy ijesztő hely, ahol olyan dolgok történnek, amelyek nem igazságosak, és valójában az egésznek semmi értelme. És a legvégén mindannyian eltûnünk. Ezt nem tudjuk elviselni, ezért kitaláljuk Istent meg a mennyországot, hogy megnyugtassuk magunkat, hogy végül minden rendben lesz. Szerintem ez nem rossz. Csak éppen azt gondolom, hogy nem igaz.
-
Azt hiszem, minden baj akkor kezdődött, amikor az ősember elkerített magának egy apró földdarabot és kijelentette: ez mostantól az enyém. Innentől kezdve birtoklásra vágytunk és azt akartuk, hogy uralkodhassunk valami fölött. Ezek az apró földterületek lassan-lassan hatalmas országokká nőttek, a hatalmas országok egyre több és több embert fogadtak magukba, de az az egy ember, aki az elején kijelentette, hogy ez márpedig az enyém és senki másé, mindig megmaradt olyannak, amilyen egykor volt, annyi különbséggel, hogy társakat gyûjtött maga köré, hogy mindenkit szemmel tarthasson. Hatalmat akart, uralni a földdarabját, majd mások földjét, végül az egész világot. Ma már nem az a fontos számára, hogy le tudja győzni az ellenfelét vagy térdre tudja kényszeríteni a bolygót, hanem az, hogy akár tizenhárom vagy tizennégyszer is el tudja pusztítani a Földet, ha épp úgy akarja. Tihanyi Márk