Balla D. Károly

Mint kanóc a viaszt, égetem le magamról a világot.

Ajándék lónak ne nézd a gyomrát - mondták a bölcs trójaiak.

Szeretni: felelősség. Megszokni: függelem.

Nehéz fenntartani azt a kívánatos állapotot, hogy folyton önmagunk ellenzékének a szerepét is ellássuk.

A Föld rendes évi pályáján semmiféle különleges pontot nem érint Szilveszter éjszakáján, az egész naptári rendszer komikus és tökéletlen emberi tákolmány a természet nagyszerû rendjéhez képest; ugyan miféle ostoba ötlet egy teljesen esetleges és állandóan korrekcióra szoruló naptári rendszer önkényesen kiválasztott napjain megünnepelni a saját időszámításunkat ahelyett, hogy szégyellnénk alkalmatlanságát?

Nálam minden hétköznapba belefér öt perc Karácsony, nincs szükségem a tömény, előre gyártott elérzékenyülésre, amikor is kinyitogatjuk az erre az alkalomra tartogatott érzelmi konzerveket, leszedjük a celofánt a szeretet-befőttekről és nagy bőszen habzsolni kezdjük akkor is, ha már ujjnyi penész nőtt a tetejükre.