Cserna-Szabó András

A boldogság ugyanaz a léleknek, ami a testnek a gyomorteltség érzése.

Az irodalom szó jelentése: az írók által létrehozott betûhalmaz.

A szelíd másnaposságot csupán egy hajszál választja el a boldogságtól.

Mi is csupán vaksötétben tapogatózunk, mikor a női lélekben indokokat keresünk.

A gasztronómia (...) tisztán népköltészet. Nincs szabály, nincs feltaláló, nincsenek szerzői jogok. Csak a szájról szájra metódus mûködik.

A maradék a legmagasabb kérdése a gasztronómiának. A resztliből egyszeri, soha többé meg nem ismételhető csodákat alkotni, igen, ez az, ami valóban mûvészetté emeli a konyhaszakmát - ide kell csak igazán tehetség, képzelet, kreativitás, ihletettség, humorérzék, önbizalom, teremtő kedv, na és gyakorlat. Az alkotó itt teljesen magára marad, egyedül van, mankók nélkül: nincs recept, nincs szakácskönyv, nincsenek szabályok, nincs "végy 6 tojást". Csak a maradék van, a mûvész és az Isten.

A halál édes, akár a kőttes rétes. S az életnek is csak akkor van íze, akkor keserû, akkor sós, akkor savanya, akkor majoránnaízû vagy kakukkfûzamatos, ha lehet a desszerthez viszonyítani.

A kamaszkor úgy vonzza a mélabút, akár patkómágnes a vasmacskát.

A házasság olyan, mint az üzlet. A legjobb döntés a leggyorsabb döntés. A többi jön magától.

Minden íróban van egy benne élő olvasó. Íróként egyedül a bennem élő olvasónak akarok megfelelni.

Nekem már ezzel a szóval is sok problémám van, hogy szépirodalom. Miért, van csúnya irodalom is? Ha van szépirodalom és csúnya irodalom, akkor én inkább csúnya irodalmat akarok írni.