Friedrich Nietzsche

Egyik ember szülészt keres gondolatai számára, a másik valakit, akinek segíthet - így keletkezik a jó beszélgetés.

Az igazság hasznavehetetlen fikció csupán.

Honnan a férfinak hirtelen szenvedélyei egy nő iránt, a mélyek, a bensők? Legkevésbé az érzékiségből; de ha a férfi gyöngédséget, támaszra szorulást és egyúttal elbizakodottságot lát egyszerre egyugyanazon lényben - akkor olyasvalami megy benne végbe, mintha a lelke túl akarná áradni: ugyanabban a pillanatban meg van hatva és meg van sértődve. Ezen a ponton fakad a nagy szerelem forrása.

A szeretetben mindig van valamennyi őrület. De az őrületben is mindig van valamennyi ész.

Az ember a legkegyetlenebb állat.

Sohase fojts vissza, ne hallgass el magad előtt semmit, ami a saját gondolatod ellenében gondolható!

Minden mély gondolkodó jobban féli, hogy megértik, mint hogy félreértik. Az utóbbitól talán a hiúsága szenved; az előbbitől azonban szíve, együttérzése, mely mindig így beszél: "ó, miért akartok magatoknak oly súlyos sorsot, mint az enyém?"

Az olyan ember, aki valami nagyra tör, mindenkit, akivel pályáján találkozik, vagy eszköznek tekint, vagy késleltetésnek vagy gátnak - olykor átmeneti pihenőhelynek. Az őrá jellemző magasan szabott jóság embertársai iránt egyedül akkor lehetséges, ha már a csúcsra ért és uralkodik.

A mûvészet nem az, hogy meg tudunk-e rendezni egy ünnepet, hanem, hogy találunk-e olyanokat, akik örülnek neki.

A hasonlóbb, a szokványosabb emberek voltak mindig és vannak előnyben, a válogatottabbak, kifinomultabbak, ritkábbak, nehezebben érthetőek könnyen egyedül maradnak, magányukban baleseteknek kiszolgáltatottabbak, s utódokban ritkán szaporák.

Aki parancsolásra lett rendelve és teremtve, az önmegtagadás és a szerény háttérbe húzódás nem erény volna, hanem egy erény eltékozlása.

Az ember a szájával hazudik; ám az arckifejezéssel, amit közben vág, mégis elmondja az igazságot.

Ha egyszer meghoztuk a döntést, a legjobb ellenérv előtt is be kell zárni a fület: ez az erős karakter jele. Tehát az ostobaság alkalmi akarása.

Ami szeretetből lesz megtéve, mindig jón és rosszon túl történik.

Ha valaki felől véleményünket meg kell változtatnunk, keményen a rovására írjuk azt a kényelmetlenséget, amit ezzel okoz nekünk.

A bosszúban és a szerelemben az asszony barbárabb a férfinál.

Ahol szerelem vagy gyûlölet nem játszik szerepet, ott a nő közepesen játszik.

A férfi érettsége: újra megtalálni azt a komolyságot, amely gyermekként - játék közben - még megvolt.

Az Egy iránti szeretet barbárság: mert az összes többi rovására gyakorolják. Az Isten iránti szeretet is.

Aki a világba mélyen belelátott, nyilván kitalálja, mennyi bölcsesség is rejlik abban, hogy az emberek felszínesek. Önfenntartási ösztönük tanítja őket, hogy legyenek illékonyak, könnyûek és hamisak.